Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
1957. december 5. MT ülések jegyzőkönyvei radalmat követő egy-másfél hónap ideje alatt a termelőszövetkezetek semmiféle központi irányítást nem kaptak. Ez annak következménye, hogy a kormánynak azt a határozatát, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságát össze kell olvasztani a Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztályával, az FM nem hajtotta végre, és amíg ekörül a viták folytak, azok a termelőszövetkezetek, amelyek az ellenforradalom alatt nem bomlottak fel, a központi irányítás és a velük való foglalkozás hiányában bomlásnak indultak. A mezőgazdasági tézisek a tagosítást meg sem említik, tagosítás nélkül pedig nincs nagyüzemi gazdálkodás, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes termelő- szövetkezetek elvesztették fejlődésük perspektíváit. Azok a szövetkezetek, amelyek az ellenforradalom után megmaradtak, jobbak lettek, mert eltávoztak belőlük azok az elemek, akik elsősorban rontották a termelőszövetkezetek munkafegyelmét. Ami a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodók közötti jövedelem különbséget illeti, nem hiszem, hogy ezt a 15% kifejezi. Ha a termelőszövetkezeti tag háztáji jövedelmét a középparaszt háztáji jövedelmével hasonlítjuk össze, akkor tényleg van ilyen elmaradás. Ha azonban az agrárproletárokkal hasonlítjuk össze, akikből zömmel alakul a termelőszövetkezet tagsága, úgy ilyen 15%-os különbséget nem lehet találni. A 30-35%-os jövedelem különbségnek a határozatba való felvételét azért nem tartom helyesnek, mert ez nem egyszerűen az állami támogatás mértékétől, hanem a termelőszövetkezeti tagok munkához való hozzáállásától függ. Ha azt elő tudjuk segíteni, hogy a jobb és fegyelmezettebb munkában legyenek érdekeltek a termelőszövetkezeti tagok, akkor ez a különbség meglesz, sőt még ezt is túl lehet teljesíteni. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy szocialista termelő egységeket nem lehet szocialista emberek nélkül szervezni. A jelenleg működő termelőszövetkezetek nagy részéből hiányzanak a pártszervezetek, és hiányzanak a kommunisták. Ha a termelőszövetkezetekben meg volna az a legöntudatosabb és legfe- gyelmezettebb 10-15 kommunistából álló mag, akkor ez magával tudná vinni a többi tagot is. így lehet megerősíteni a termelőszövetkezetek munkafegyelmét és megszilárdítani gazdálkodásuk rendjét. Foglalkozott a továbbiakban a termelőszövetkezetek befelé fordulása kérdésével. Rámutatott arra, hogy egyes esetekben most bosszulja meg magát az a helytelen helyi politika, amit a termelőszövetkezeti tagok földjével kapcsolatban folytattak. A termelőszövetkezetek rövid időn belül kétszer, 1953-ban és 1956-ban meg lettek bolygatva. A tagok, akik ez alatt kiléptek a szövetkezetből, nem az alapszabály értelmében kapták vissza földjüket, tehát nem a kialakult termelőszövetkezeti táblák széléről kaptak földet, hanem az állami tartalékföldekből, sokszor 20-30 parcellában. Ezeknek a tsz-ből kilépett tagoknak egy része már rájött, hogy neki előnyösebb, ha a termelőszövetkezetben dolgozik, és szeretne visszalépni, de a 20-30 parcellát, amelyben a földje van, egy termelőszövetkezet sem akarja elfogadni, mert még a legjobban működő termelőszövetkezet is tönkre1026