Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
48. 1957. december 5.
1957. december 5. MT ülések jegyzőkönyvei Ebben az anyagban nincs benne a legfontosabb kérdés, éspedig az, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megtorpant. Mi ezt tudtuk, de az ellenforradalom után nem az volt a legfontosabb gondunk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődjék, hanem az volt, hogy a népköztársaság álljon, és a parasztság támogassa a népköztársaságot. Ebben az is benne van, hogy ebben az időben nem a termelőszövetkezetek álltak homloktérben. A termelőszövetkezeti mozgalmon kívüli kérdésekkel is foglalkozni kell. Meg kell nézni, miért van az, hogy a középparaszt nem akar a szövetkezetbe belépni. Miért van az, hogy akik tavaly ősszel kaszával és vasvillával védték a termelőszövetkezetet, most ki akarnak lépni. Ennek oka az, hogy az egyéni gazdálkodóknak olyan konjunktúrája van, ami a tsz-tagokat a kilépésre ösztönzi. Ebbe a kérdéskomplexumba tartozik az árpolitika is. Megállapítottuk, hogy 10- 15%-kal többet fizetünk a mezőgazdaság főbb cikkeiért, mint amire szükség lett volna. Ez olyan kereseti színvonalat biztosított az egyéni gazdálkodóknak, amivel a szövetkezet nem tud konkurálni. Foglalkozni kell azzal is, hogy hogyan tudjuk az árszínvonalat a reális szintre lecsökkenteni. Azzal a kéréssel is foglalkozni kell, hogy azok az összegek, amelyeket a parasztságnak kifizetünk, hogyan folynak vissza az államhoz, és milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ez az egész folyamat a szocializmus építése irányában hasson. Nem elveket kell tehát leszögezni, hanem konkrét intézkedéseket tartalmazó rendeleteket kell kiadni. Ilyen pl. a törzs állatállomány kérdése is. A helyett, ami az anyagban van, konkrétan meg kell mondani, hogy milyen állatokból mennyit és milyen feltételek mellett adunk a szövetkezeteknek. Az anyagot vegyük le napirendről, mert nem tudunk határozni anélkül, hogy a szövetkezeti mozgalmat gátló tényezőket ne vennénk figyelembe. Ezen kívül minden javaslatnak gazdasági kihatása is van, és ezért nem lehet a Gazdasági Bizottságot ebben a kérdésben kikerülni. A Minisztertanács nem tud átalakulni Gazdasági Bizottsággá, és nem tud olyan részletekbe menően tárgyalni, mint ahogy azt a Gazdasági Bizottságnak kell. Az egyéni parasztsághoz kiáramlott nemzeti jövedelem meghatározandó százalékát a népgazdaság fejlesztésére, ezen belül a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére igénybe kell venni, ez is olyan kérdés, ami ebbe a határozatba kívánkozik. Egyik hibája a termelőszövetkezeteinknek az, hogy a munkát ugyan közösen végzik, de a termékek elosztása egyénileg történik. A jövőbeni fejlesztésnél az irány az legyen, hogy a termékek közös értékesítését részesítsék a termelőszövetkezetek előnyben. Azokat az intézkedéseket, amelyeket az alapszabály-ellenesen működő termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban meg kell tenni, nem lehet augusztusra halasztani. Lehet, hogy ezen intézkedések megtételéhez nem kell előzetesen törvényt alkotni. Ez csak az utóbbi időben kialakult divat, hogy minden kérdésben törvényt akarnak hozni. Ha azonban tényleg szükséges egy előzetes törvény, úgy nem lehet elfogadni azt, hogy az Igazságügy-minisztérium ezt nem tudja korábbra 1024
