Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

rítve, a káptalan előtt egészében kifizetett 200 márka színezüstért, örökjogon eladták Sarselk-i Alard fiának: Christian comesnek Zepmezew birtok és a Kukullew között fekvő Egurwarpathaka nevű birtokukat, amelyet atyjuk: Holman kapott adományba I. Károly királytól, akinek adománylevelét úgyszintén átadták Christian comesnek. Egyúttal ér­vénytelennek nyilvánították minden olyan Egurwarpathaka-ra vonatkozó oklevelüket, melyet csalárdul eltitkoltak volna, és ígéretet tettek, hogy Christian comest mindenki el­len megvédelmezik a jószág zavartalan birtoklásában. — Méltóságsor: Domokos prépost és választott [püspök], Loránd őr-, Mihály éneklő- és Miklós Clus-i főesperes dékánkano­nok. Eredeti, hártyán, mandorla alakú fuggőpecséttel, DL 31099. • Közlés: AOkm VI. 518-519. — Ub II. 125-126. — DocRomHist C, XI. 53-54 (román fordításban is). 869. 1356. december 11. (in Sancto Emerico, V. d. oct. Andree ap.) Domokos erdélyi alvajda a Clusmunustra-i Szűz Mária egyház konventjéhez. December 7-én (in oct. Andree ap.) Syberd fia: Péter deák magister, konventi jegyző - a maga, valamint rokonai: Isaach/Isac fia: Mathias és Benedikt fia: Gallus személyében is - bemutatta a konvent 1351. [március 30. előtt kelt] jelentését (595. sz.), Tamás akkori erdélyi vajda alvajdájának: Egyednek 1351. [június 12. - augusztus 1. között kelt] (608. sz.) és 1351. [augusztus 1. után kelt] (612. sz.), Domokos alvajda 1356. [augusztus 4. előtt kelt] és [1356. augusztus 4. - november 8. között kelt], illetve András erdélyi vajda és Zonuk-i is­pán [1356. november 8. - december 7. között kelt] perhalasztó (848. és 860. sz.) okleve­lét, mely utóbbinak értelmében Syberd fia: Péter, Isaach fia: Mathias és Benedikt fia: Gallus felperesek meg is jelentek az alvajda előtt, az alperesek: Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fia: Johann és testvére: Nikolaus, valamint Stephan fiai: Stephan, Blasius és Ladislaus azonban nem jöttek el, és nem is képviseltették magukat. Ezért az alvajda és az ország azon nemesei, akik ítélőszékének tagjai, a fenti oklevelek alapján a Lekunche fo­lyó mellett, attól keletre fekvő Lekunche birtokot minden tartozékával örökre és vissza­vonhatatlanul Peter-nek, Mathias-nak és Gallus-nak ítélték, az alpereseknek örök hallga­tást parancsolva, és ezek összes, a nevezett birtokra vonatkozó oklevelét érvénytelennek nyilvánítva. Felkéri azért a konventet, hogy küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Szentgyörgyi (de Sancto Georgio) Hermán fia: Nikolaus, Galacz-i Demeter fia: János, Welken fia: Johann vagy Ws-i Iwanka fia: János alvajdai ember, a szomszédok összehí­vása után, Lekence birtokot iktassa a felpereseknek, nem véve figyelembe Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fiai: Johann és Nikolaus, illetve Stephan fiai: Stephan, Blasius és Ladislaus ellentmondását. A többi esetleges ellentmondót idézzék színe elé, minderről pedig írás­ban tegyenek neki jelentést, mely a határ leírását és a megjelentek névsorát is tartalmaz­za. Eredeti, papíron, hátlapján zárópecsét nyomával, DL 36408. — Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1357. január 13-i jelentésébe (873. sz.), Beszterce v lt (DF 247225). • Közlés: Ub II. 126-130. — DocRomHist C, XI. 55-62 (román fordításban is). • Regeszta: ArchZtsch 12/1887. 78 (Zimmermann, Fr.). — Berger: Regesten I. 31. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom