Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

Kalach és Nagy (Magnus) László május 8-ig (ad quind. Georgii mart.) végezze el az osztályt. Aki idősebb Wos (d) Miklós szolgái és jobbágyai közül az osztály során Emuch fia: János fiai részébe jutnának, ha kívánják, szeptember 8-ig (ad. Nat. virg.) szabadon átköltözhetnek régi uruk birtokrészére. — Hátlapján azonos írással: Viris discretis et honestis amicis suis reverendis honorabili capitulo ecclesie Transsilvane. Eredeti, nedvességtől rongált papíron, hátlapján zárópecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277298). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 125-126, 609-610 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: ErdKLt 110. sz. — AOkl XXVII. 201. sz. 128. 1343 április 27. (in Sancto Emerico, in quind. Passce) László erdélyi alvajda a Chulusmonustra-i konventhez. Scili nemzetségbeli Oliber fia: Kalatha-t kiküldöttével: Inok fia: Jánossal együtt - iktassa be Zenmartun nevű (Dubuka vm) ősi birtokába, határolja azt körül és az esetleges ellentmondókat idézze színe elé Szentimrére. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1343. május 8-i jelentésébe (137. sz.), DL 27139. • Regeszta: AOkl XXVII. 211. sz. 129. 1343. április 29. (X. d. oct. Passce). János Nempthy-i plébános és András erdélyi püspök helynöke a Meses-en túli részeken bizonyítja, hogy Paly faluból való Magyar (d) Dénes magister, korábbi meghagyása szerint, április 20-án (in oct. Passce), rokonai: Pál fia: Tamás, Egyed fia: Mihály és e Mihály fia: Péter, valamint más atyjafiai beleegyezésével, Tamás fia: Lorándnak kifizette a nővére: Anch asszony, András fia: László özvegye részére Paly faluban járó hitbért és jegyajándékot. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 3572. - Tartalmi említés a váradi káptalan 1343. június 27-i oklevelében (150. sz.), DL 3594. • Közlés: AOkm IV. 351 (töredékesenjegyzetben). • Regeszta: Bónis: Szentszéki regeszták 988. sz. — AOkl XXVII. 184. sz. (mondkettő hibásan április 20-ra keltezve). 130. 1343. május 1. (in Phil. et Iac. ap.) A Warad-i káptalan I. Lajos királyhoz. 1343. március 12-i parancsára (122. sz.) Nadas-i Miklós királyi és László kanonok, a Szt. Kereszt-oltár mestere, káptalani kiküldött április 16-án (f. IV. p. Pasche) a [kolozsmonostori] apátság Nádas nevű birtokát Orad és Boch felől a következőképpen határolta el: Primo et principialiter in vicinitate dicte térre Orad, prope fluvium Nádas in uno monte rotundo, in cuius summitate esset unum halum, ubi ipsi eundem monticulum Holum vocatum perforando pro meta dimisissent. Deinde progrediendo versus partem meridionalem saliendo vallem sub predicto monte existentem, in medio quarundam terrarum arabilium unam metam cursualem, distinguentem inter easdem possessionem Nádas et terram Orad erexissent. Inde versus montem Sapahegh vocatum paululum procedendo, perveniet unum rivulum Bochpata[ka] vocatum, ubi predicta possessio Nádas ipsius domini abbatis convicinaretur cum prefata terra Boch. Hinc saliendo ipsum rivulum Bochpataka et quandam viam ad dictam possessionem Nádas de dicta terra Boch transeuntem, ascendendo ad prefatum montem Sapahegh vocatum, ubi duas metas terreas destructas reperiendo eundem montem Sapahegh pro meta dimisissent. De hinc versus eandem plagam meridionalem progrediendo, unam viam, que ducit de eadem Boch ad possessionem Baach saliendo per Bochberke, ascendendo ad montem altiorem silvosum,