Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
DocRomHist C, XI. 443^146 (román fordításban is). • Regeszta: CDHung IX/7. 93 (csak a méltóságsor, 1349es hibás keltezéssel). — Orbán: Torda 124-125. 1109. 1359. december 21. (XII. Kai. Ianuarii) I. Lajos király megerősítve átírja az erdélyi káptalan 1337. augusztus 20-i oklevelét (CDTrans II. 950. sz.). Ouymbergh másként Aranyasbanya királyi város és aranybányászai kiváltságairól. - Az oklevelén a király Wzura földjén elveszett kettőspecsétjén kívül az újabb nagypecsétje is látható volt, az utólagos megpecsételést a hártya bal alsó szélére 1364. december 19-én rávezetett igazoló záradékkal együtt. Ái Zsigmond király 1437. március 25-i oklevelében, DL 32505, 32506 és Kemény József gyűjteménye (DF 253537). • Közlés: Cerclst 10-12/1934-36. 6-7 (Minea L). • Regeszta: Ub II. 171. — DocRomHist C, XI. 443. 1110. [1359.] december 21. (in Thome ap.) Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy I. Lajos király 1359. december 13-i parancsára (1101. sz.) kiküldte tanúbizonyságát: Miklós karbéli papot, kinek jelenlétében Zumurduk-i László királyi ember Apaty birtokon három napot időzött, majd azt december 16-án (f. II. preterita) az összehívott szomszédok jelenlétében ellentmondás nélkül örökjogon László apátnak és egyházának iktatta. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1391. július 29-i oklevelébe, a kolozsmonostori konvent mlt-ban (DF 275178). — Ái Swerchi János erdélyi alvajda 1398. július 1-jei oklevelében, uo. (DF 275179). n Közlés: DocRomHist C, XI. 446-447 (román fordításban is). • Regeszta: KmJkv I. 190. — KmLt 31. sz. 1111. [1359.] december 22. (II. d. Thome ap.) Az erdélyi egyház káptalana I. Lajos királyhoz. 1359. december 13-i parancsára (1100. sz.) kiküldte tanúbizonyságát: János karbeli papot, kinek jelenlétében [Mihalzfalva-i] Bakio királyi ember december 20-án (f. VI. preterito) kiment [Martontelke] nevű jószágrészre és azt az összehívott szomszédok, illetve Baramlaka-i népek jelenlétében körüljárta majd örökjogon Lászlónak és Andreasnak iktatta. — Határjárás: Mete autem predicte particule terre, prout idem homo vester et noster nobis recitaverunt, eo modo distinguuntur. Prima meta incipit a parte possessionis Isyptellis [!] in quodam loco vulgo Berchel dicto, ubi unam metam terream de novo erexissent. Deinde quasi ad partem meridionalem declinans descendit ad vallem ad caput cuiusdam silve Bykerdeo, ubi unam metam terream erexissent. Abhinc ad eandem plagam ipsam silvam transeundo currit ad unum montem, et ibi in vertice eiusdem montis unam metam terream de novo accumulassent. Deinde ad eandem plagam descendit ad terras arabiles, ubi unam metam terream de novo erexissent. Dehinc descendendo currit ad caput cuiusdam rivuli, ubi metam terream erexissent. Dehinc magis descendens vadit ad unam viam, in cuius medio unam metam terream accumulassent. Deinde eandem vallem ac rivulum in eandem currentem ad eandem plagam saliendo ascendit in quendam montem, sub quo unam metam terream de novo erexissent. Et deinde ascendendo currit ad verticem eiusdem montis, ubi ingmit metas possessionis Sauli, ubi unam metam terream de novo accumulassent. Et ibi mete ipsius particule terre terminantur. Belefoglalva Swerch-i János erdélyi alvajda 1398. március 7-i oklevelébe, mely János Zsigmond választott király 1570. évi ái-ban maradt fenn, Szász Nemzeti Lt, Heydendorf-gyűjtemény, Collectanea I. 61. — Tartalmi ái