Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

1359. február 3.-március 27. 369 seniorokkal, Valter comes Szászivánfalváról (de villa Isopis), Salamon comes Bogácsról, Stephan comes Körtz-ről és a felsorolt falvakból való seniorok. Az ítéletet megszegő fél halálbüntetéssel lakoljon és a bírák számára öt márkát fizessen. Az oklevelet Medwisch föld pecsétjével erősítik meg. Ái a hét szász szék 1402. február 12-i oklevelében, amely Báthori Zsigmond fejedelem 1588. évi megerősítésében maradt fenn. Az irat 1887-ben a medgyesi szász gimnázium könyvtárában volt (lásd Ver Arch 21/1887. 243. 36. sz. jegyz., Theil R.), jelenlegi őrzési helye ismeretlen. • Közlés: VerArch 1/1843. 110-116. — Ub II. 157— 158. — DocRomHist C, XI. 351-353 (román fordításban is). [ I Regeszta: ErdKirKv 1/3. 1. sz. 1057. 1359. febmár 3. (II. d. Purif. virg.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy ifj. Wos (d) Miklós magister Kalyan-i Mannus fia: Jakab nevében tiltakozva kijelentette, hogy annak apja a Dyos-i birtokán két utcányi telket (duas stratas seu plateas sessionales) Deme magister Tyburchteleke-i nemesnek zálogosított el. Minthogy Jakab sem a visszaváltás időpontját, sem a zálogösszeg nagyságát nem ismeri, félve attól, hogy majd annak kétszeresét kell kifizetnie, ifj. Wos (d) Miklós magister felmutatott a konventnek 72 Ft készpénzt, jelezve, hogy megbízója a zálogos jószágrészt kész visszaváltani amikor elérkezik annak a határideje. Ái a kolozsmonostori konvent 1361. január 1. után kelt oklevelében, DL 26980. • Közlés: AOkm VII. 587. — DocRomHist C, XI. 353-354 (román fordításban is). 1058. 1359. március 13. (in Veteri Buda, f. IV. p. Invocavit.) I. Lajos király bizonyítja, hogy egyfelől Domokos magister erdélyi alvajda, másfelől a Domokos erdélyi püspök, illetve az erdélyi káptalan nevében és az ők ügyvédvalló levelével megjelenő János, az erdélyi egyház (AlbTr) prépostja a közöttük 1200 juh elvétele, továbbá a püspök, a káptalan és a prépost bizonyos jobbágyainak fogvatartása miatt támadt viszályukat a felek által egyenlő számban választott nyolc fogott bíró ítéletére bízzák, akik kötelesek május l-jén (in oct. Georgii mart.) a Clusmonostra-i konvent tanúbizonyságának és Mihály fia: Péter volt [erdélyi] alvajda jelenlétében, utóbbi Varadja nevű birtokára menve döntést hozni. Az ítéletet el nem fogadó fél a másik féllel szemben perét veszítse, a döntésről pedig a konvent írjon számára jelentést. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1359. május 1. után kelt jelentésébe (1063. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277351). • Közlés: DocRomHist C, XI. 355-356 (román fordításban is). • Regeszta: Szeredai: Series 99-100. — CDHung IX/3. 84-85. — ErdKLt 156. sz. — Ub II. 158. 1059. 1359. március 27. (VI. Kai. Április) I. Lajos király az Olwyncz-i polgárok és hospesek összességének nevében megjelenő Raynar fia: Raynar bíró és Heys fia: Heys, ottani esküdt polgár kérésére, melyet Erzsébet anyakirályné is támogat, megerősítve átírja I. Károly király 1310. november 2-i privilégiumát kiváltságaikról, továbbá Telukwyncz és Paad nevű birtokukról vagy földeikről, amely annak első, régebbi pecsétjével volt megerősítve (CDTrans II. 173. sz.), illetve a saját 1342. szeptember 21-i pátens oklevelét, melyben Wynch város kiváltságainak megerősítésére tett ígéretet (105. sz.). — Az oklevél Miklós esztergomi érsek és örökös ispán, királyi kancellár keze által kelt. — Méltóságsor. Miklós esztergomi érsek, Vgulin spalatoi, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Ta-