Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

talános ügyvivője, a jelenleg Avignonban tartózkodó Pelros János magister, aradi (Orodiensis) főesperes személyesen megjelenik körükben. Ái az erdélyi káptalan 1369. április 24-i oklevelében, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277381). C Közlés: Szeredai: Series 92-94. — CDHung 1X72. 606-608. — Ub II. 145-148. — DocRomHist C, XI. 182-187 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 181. sz. — Bónis: Szentszéki regeszták 1234. sz. 960. 1357. november 8. (Waradini, in oct. Omn. sanct.) I. Lajos király Zothmar vármegye ispánjának, alispánjának és szolgabíráinak. Vizsgálják meg Semyen-i István fia: István panaszát, miszerint Mihály magisternek, Lyppa és az erdélyi részek sókamarái ispánjának Zomuszegh-i jobbágyai a Zomus túlsó partján fekvő Apathy nevű birtokát továbbra is erőszakosan használják. Belefoglalva Szatmár vármegyei elöljáróinak 1357. december 7-i jelentésébe, Kállay cs lt: DL 51778. U Közlés: DocRomHist C, XI. 187-188 (román fordításban is). 7 Regeszta: KálLt II. 1256. sz. 961. [1357. november 13.] A váradi káptalan I. Lajos királynak. [1357. október 9-én kelt] parancsára (955. sz.) Ody-i Imre fia: Balázs királyi ember, János karbeli pap, a Szt. Imre herceg-oltár rectora, káptalani tanúbizonyság jelenlétében, november 10-én (f. VI. a. Martini ep.), a megjelenni vonakodó Zupur-i nemesek kivételével az összes szomszéd színe előtt, az alábbi módon járta meg Sarmaság birtok határát: Primo incipiendo a parte possessionis Mayád vocate per decursum eiusdem fluvii Karazna dicti ad magnum spatium usque locum Iharhag vocatum transivissent, ubi Nicolaus filius Alberti de dicta Mayád personaliter comparendo dixisset, quod idem fluvius Karazna inter easdem possessiones Sarmasag et Mayád metaliter distinguèrent et distinxissent ab antiquo, et quando idem fluvius ulterius inter predictas possessiones Sarmasag et Zupur pro meta haberetur. Hinc ut idem homines regii et testimonia dicti capituli Agriensis [!] asseruissent ipse cursus metarum per dictos nobiles de Sarmasag demonstratarum curreret per eundem fluvium ad bonum spatium terre et exiret ab eodem ad partem orientalem, ubi idem nobiles de Sarmasag tria fossata nomine mete ostendissent eisdem referentibus inter easdem Sarmasag et Zupur distinguentia. Deinde vergeretur ad orientem et perveniret ad rivulum Korond vocatum, ubi distingueret ab invicem eandem possessionem Sarmasag et possessionem regalem Bogdand vocatam in districtu de Erdeod existentem, in quo quidem rivulo Korond ascendendo sursum per bonum spatium et pervenerunt ad locum, in quo quidam alter rivulus Masapataka dictus intrat in eundem rivulum Korond, ibique dicta possessio Sarmasag seiungendo a predicta possessione regie maiestatis et uniretur metis possessionis Seeer vocate, ubi prope iuneturam eorundem fluviorum sub quadam arbore ilicis una meta terrea existeret de novo sublevata. Inde iret sursum in eodem rivulo Masapataka versus meridiem et exiens ab eodem rivulo ascenderet ad quendam montem, qui esset inter possessiones Sarmasag et Seeer supradictas, in cuius cacumine idem nobiles de Sarmasag unam metam terream demonstrassent. Hic transiret per quoddam Bercz et idem nobiles de Sarmasag in parva distantia duas metas terreas demonstrassent. Exhinc iterum duas metas ostendissent, dicentes easdem metas proxime dictas inter easdem possessiones Seeer et Sarmasag separari et distingui. In eisdem igitur duabus metis ultimis Iohannes dictus Nehéz, famulus Philippi filii Iacobi de dicta Seeer, vice et nomine