Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
gyen minderről írásbeli jelentést. — Hátlapján azonos kéz írásával: Fidelibus suis capitulo ecclesie Albensis Transiluane, pro magistro Nicolao filio Sandur, statutoria. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett zárópecsét nyomával, DL 30664. • Közlés: AOkm VI. 551-552. — Ub II. 135-136. — DocRomHist C, XI. 102-104 (román fordításban is). 896. 1357. április 8. (sab. a. Pasce) I. Lajos király utasítja András erdélyi vajdát, hogy sem ő, sem az ő emberei többé ne maguknak szedjék be a vajdai birtokokon az egyházi tizedet, hanem e jogot engedjék vissza a püspökségnek és a káptalannak. Az eddigi gyakorlatot csak abban az esetben követhessék, ha az egyháztól tisztességes áron bérbe vették a tizedeket. Tartalmi említés Lackfi András erdélyi vajda 1359. május 8-i oklevelében (1066. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277349). • Közlés: Szeredai: Series 97. — CDHung IX/3. 132. — Ub II. 165. — Hurmuzaki 1/2. 59. — DocRomHist C, XI. 375-377 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 157. sz. — DocRomHist C, XI. 106. 897. 1357. április [10-15. között] (in Buda ... p. Passce) András erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán alispánjaihoz, vámagyaihoz, officiálisaihoz és az erdélyi egyháznak, illetve káptalannak tizeddel tartozó összes embereknek. A László magister Tytelgd-i [!] és Miklós magister Zolnuk-i főesperes, erdélyi kanonok átal káptalanuk nevében felmutatott királyi parancs alapján megtiltja nekik, hogy a püspökségnek és a káptalannak járó tizedet maguknak, illetve az ő részére szedjék, vagy bármiként beleártsák magukat annak beszedésébe, és utasítja őket, hogy inkább segítsék az egyházat a behajtásban. Eredeti, rendkívül rongált és csonka hártyán, DL 28073. II Közlés: DocRomHist C, XI. 106-108 (román fordításban is). 898. 1357. április 14. (Bude, f. VI. a. oct. Passce) András erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a Clusmunustra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Mivel Zenthegid-i Vos (d) Miklós magister idegen kezekbe került Mohai nevü birtokát (Doboka vm) vissza akarja szerezni és azt mások birtokaitól elhatárolni, küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Zekel (d) Péter és György magisterek Baluanus-i várnagyok, illetve Galaz-i Demeter fia: János vagy Reche-i Lőrinc fia: János vajdai emberként határolják körül Mohal-t és abba örökjogon iktassák be Wos (d) Miklós magistert. Az esetleges ellentmondókat idézze színe elé, és minderről írásban tegyen neki jelentést. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1357. május 23-i jelentésébe (928. sz.), DL 28736 és 28737. • Közlés: AOkm VI. 591-592. — TelOkl I. 103-104. — DocRomHist C, XI. 108-109 (román fordításban is). 899. 1357. április 16. (in oct. Pasche) A Clusmonstra-i Szűz [Mária]-monostor konventje előtt Doboka-i Mykud bán fia: Miklós fiai: János, Miklós, László, Leukus, János fia: László, továbbá László fiai: Miklós, Mihály, László, Imre, Egyed, Jakab és Deseu, végül Leukus fiai: Miklós, István, Balázs, Mihály a hadjáratok idején tanúsított halált megvető bátorságukért és vérük ontásáért Mihály fiainak: Miklósnak, Péternek, Jánosnak és Istvánnak, továbbá György fia: Péternek adják örökre Morov nevű Doboka vármegyei örökjogú földjüket (terram ispsorum seu sessionem) és kötelezték magukat, hogy annak háborítatlan birtokában megoltalmazzák őket. — A birtok határának leírása: Primo ab
