Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

824. 1355. december 10. (in Sancto Emerico, f. V. p. oct. Andree ap.) István erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek a jelenlétében állapítsák meg Bereck Clusmonwstra-i apát Apáti nevű, régóta lakatlan földjének határait és visszaiktatásáról [1356.] január 13-ig (ad. oct. Epiph. dom.) tegyenek neki jelentést. — Kijelölt alvajdai emberek: Zumurduk-i László, Mera-i Kelemen, Nadas-i Lőrinc. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1356. január 14-i jelentésébe (826. sz.), DL 28734. • Közlés: Ub 117-118 (XVI. századi ái-ból sok olvasási hibával). — DocRomHist C, X. 388-389 (román fordításban is). 825. 1355. december 21. (XII. Kai Ianuarii) I. Lajos király Batur-i Bereck fia: néhai János magister fia: László magister Zabolch-i ispánnak felesége: néhai Meggyes-i Móric magister leánya: Anna nevében előterjesztett kérésére megerősítve átírja Anna asszonynak testvérével (fr. u). Simon magister Poson-i, győri és bakonyi (Jauriensem et Bokoniensem) ispánnal kötött egyezségéről szóló 1351. december 6-án kelt pátens oklevelét (629. sz.). — A kettős pecséttel megerősített oklevél Miklós zágrábi püspök, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Miklós esztergomi érsek és örökös ispán, a kalocsai érsekség üresedésben, Domokos spalatoi érsek; Miklós egri, András erdélyi, Demeter Warad-i, Miklós pécsi, Kálmán győri, János Wesprim-i, Mihály Wach-i, Tamás Chanad-i püspök, a boszniai püspökség üresedésben, Tamás fráter szerémi, István fráter nyitrai és Balázs fráter knini püspök; Miklós nádor és a kunok bírája, Miklós erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán, Cykow tárnokmester, Zeech-i Miklós országbíró és Turuch-i ispán, Miklós Machow-i, Miklós szlavón és horvát bán, Leukus étekfogómester, Dénes lovászmester, Péter fia: Tamás aj tónál lómester, Móric fia: Simon Poson-i ispán. — A szöveg alatt és a plicaturán a Lajos király új pecsétjével való megerősítés szokott szövege, 1365. november 29-i keltezéssel. Eredeti, hártyán, két függőpecsét töredékeivel, Teleki cs kendilónai lt (DF 257935). — XVI. század elejéről való egyszerű másolata: DL 30118.— Ái Bebek Imre országbíró 1390. március 23-i oklevelében, DL 31096. — Tartalmi említése Bebek Imre országbíró 1390. február 21-i és Garai Miklós nádor, 1409. március 13-i oklevelében, DL 30099 és 31053. • Közlés: DocRomHist C, X. 391-393 (román fordításban is). 826. 1356. január 14. (II. d. oct. Epiph. dom.) Az erdélyi káptalan István erdélyi alvajdához. 1355. december 10-i kérésére (824. sz.) Nadas-i Lőrinc alvajdai és Pál kanonok, Clwswar-i plébános káplánja: Tamás pap káptalani kiküldött [1355.] december 21én (in Thome ap.) Bereck apát Apaty nevű földjét előbb Regun-i Dénes fia: Tamás magister Benktelke és Regun nevű birtoka felől - ennek megbízottja: Nagy (Magnus) Miklós jelenlétében -, majd Gurgin-i (d) Péter fia: János Abafaya nevű, királyi adománnyal szerzett birtoka felől körülhatárolta ugyan, de ez utóbbi szomszéd az iktatásnak ellentmondott, amiért is őt [1356.] január 13-ra (ad oct. Epiph. dom) megidézte. —A határjárás szövege: Príma enim meta eiusdem [a quadam arbore populea in portu fluvii Marwsii] sita, hinc tendit versus partem meridionalem et perveniet ad quandam magnam viam publicam, [per quam itur ad villám Regun, ubi esset una] meta terrea. Deinde versus eandem partem directe per modicum spatium eundo flectitur ad partem o[ccidentalem, ubi in cacumine cuiusdam montis una] meta terrea. Adhuc versus eandem partem perveniendo ad fontem cuiusdam putei et ibi terminatur meta [predicte térre Apaty vocate