Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
jelentését. — Hátlapján XV. századi kéz írásával: Super confírmatione litterarum Kechel et rectifícatione metarum eius. Eredeti, hártyán, hátlapján rányomott felségpecsét nyomával, DL 41200. • Közlés: AOkm VI. 39-40. — DocRomHist C, X. 189 (román fordításban is.) 695. 1353. február 20. (in Sancto Emerico, f. IV. a. Oculi) István erdélyi alvajda az erdélyi egyház káptalanának. Ura, Miklós erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán január 20-án (in quind. Epiph. dom.) Torda-n tartott közgyűlésén Fyzkwth-i János fia: János elmondta, hogy a szentgyörgyi népek (populi de Sancto Georgio) hatalmaskodva használják [Fyzkwth nevü] birtokát, amint azt István egykori erdélyi vajda oklevele (215. sz.) is igazolja, noha ellenük több vizsgálatot elrendelő, tiltakozó és eltiltó oklevelet bocsátottak ki. Miután az alvajda - a kérésére kiválasztott szolgabírák és esküdt ülnökök társaságában megvizsgálta a panaszos nevezett birtokára vonatkozó okleveleit, felkéri a káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Harsan-i Pál alvajdai ember, a szomszédok összehívása után, ha nincs ellentmondás, iktassa azt a nevezett Jánosnak. Minderről a határjelek leírásával együtt írásban tegyenek neki jelentést. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1353. március 12-i jelentésébe (698. sz.), Beszterce v lt és iktári Bethlen cs lt (DF 255008). • Regeszta: Berger: Regesten I. 21. sz. — DocRomHist C, X. 189. 696. 1353. március 6. (in Sancto Emerico, in oct. Med. quadrag.) István erdélyi alvajda ifj. Wos (d) Miklós magister kérésére átírja és megerősíti a kolozsmonostori konvent 1353. február 14-i oklevelét (693. sz.). Tartalmi ái Dobokai János és Mártonfalvi János erdélyi alvajdák 1409. május 22-i oklevelében, DL 28069. 697. 1353. március 10. (in Iudica). Az erdélyi káptalan István erdélyi alvajdának. 1353. február 11-i kérésére (691. sz.) Miklós fia: Myke, ... karbeli pap tanúbizonysága mellett, február 24-én (in Oculi) néhai Simon bán fia: Miklós magistert ellentmondás nélkül beiktatta Sumugyn birtok ama felébe, ahol a templom áll. A birtokot kettéválasztó határvonal leírásából az alábbi töredékes szöveg betűzhető ki: ...distinctionis seu separationis inter predictas possessiones Darlaz, Aimas et Sumugyn... meta antiqua [?] a parte occidentali in latere cuiusdam Berch inter villas Sumugyn et Darlaz existentis séparât terram ipsius possessionis Darlaz a terra possessionis Almaas; ab ipsa Almás [?] vadit versus possessionem [?] Darlaz usque silvas, et iuxta ipsas silvas protenditur versus partem occidentalem usque quoddam fossatum, quod cadit [in] fluvium Kykullew, et a predicta vinea usque ipsum fossatum inter predictam Darlaz et silvas predictas terre arabiles, exceptis ipsis silvis, pertinent ad villám Almás. Ulterius venit ad ipsum fossatum a parte Aimas... silvarum terre arabiles pertinent ad eandem Almás ... a prefata vinea incipiens protenditur versus partem orientalem descendendo ad très arbores salicis, transit villám prefatam ... et pervenit ad quendam rivulum Sumugyn [?] vocatum ... terram possessionis Aimas a terra possessionis Sumugyn, ipseque rivulus tendit versus villám