Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)
OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)
285595, 285610, 285612). • Közlés: Ub II. 78. — DocRomHist C, X. 1-2, 435 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: Mediascher Programm 1870. 20 (Theil R.). 583. 1351. január 21. (in Agnetis virg.) Az erdélyi egyház káptalana előtt Sándor fia: János, szentkirályi (de Sancto Rege) nemes a Kekellew folyó mellett fekvő Borsiacabfalwa harmadát kitevő birtokrészét, szükségei miatt, tíz ezüst márkán zálogba adja Myske fia: Jakabnak azzal a megkötéssel, hogy ha július l-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) nem váltaná vissza, ez az összeg megkétszereződjék, ha pedig október 6-án (in oct. Mich. arch.) sem tudná kiváltani, ismét megduplázódjék. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1357. január 16-i oklevelébe (875. sz.), iktári Bethlen cs lt (DF 255007). • Közlés: DocRomHist C. X. 5 (román fordításban is). 584. 1351. január 26. (Felwync, II. d. Conv. Pauli ap.) István erdélyi herceg (dux Transsilvanus) Pousa fia: Balázs magister Orod vármegyei ispánt és Hachzak-i várnagyot utasítja a megyékben elszaporodott különféle bűnözők kiirtására és az egyéb bírósági ügyekben követendő eljárásra. Eredeti, rongált papíron, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, Festetics cs lt: DL 91422. 585. [1351. január 29. után] [Gönyüi] Péter fia: Tamás erdélyi vajda, a Torda, Doboka és Klus vármegyei nemesek és nemtelenek, valamint a Kluswar-i polgárok és hospesek panaszainak meghallgatása után úgy dönt, hogy ezek és a hozzájuk tartozók, ha portékáikkal a Kalyan-i úton Buza, Teke, Regun, Sárpatak és Székelyvásárhely (Forum Siculorum) falvak felé akarnak menni, menjenek előre Szentmiklós faluba (ad villam Sancti Nicolai) a Kalyan-ból Monyorow-ra vezető úton és ne legyenek kötelesek eltérni Bonchyda faluba, hogy vámot fizessenek; a Rettegh-i, Deeswar-i, Lekenche-i, valamint a Cluswar-i kereskedőknek pedig, akik Byztricia felé akarnak menni, át kell haladniok Bonchyda-n, hogy ott fizessék a vámot; akik az említett utakról letérnének, portékáik kárára büntetést szenvednek. Tartalmi ái Lackfí Dénes erdélyi vajda 1361. október 23-i oklevelében, Kolozsvár v lt, Privilegia, fasc. T, nr. 1. (DF 281131). Az oklevél keltezése azon alapszik, hogy a vajda egyetlen ismert közgyűlésén foglalkozhatott ezzel az üggyel - vö. 586. sz. • Közlés: KvOkl I, 52. — Ub II. 191-192. — DocRomHist C, XII. 46-47 (román fordításban is). 586. 1351. február 3. (VI. d. sab. a. Purif. virg.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalanhoz. Az erdélyi nemesség számára Thorda-n január 29-én (sab. a. Purif. virg.) kezdett közgyűlésén Mihály magister, az erdélyi káptalan éneklőkanonoka kijelentette, hogy Chongwa nevű Fehér vármegyei (in Albensi cttu) örökbirtokának kétharmad részét Tamás országbíró, egykori erdélyi vajda jogtalanul elfoglalta, majd István erdélyi vajda is megtartotta, most pedig e jószág Zylas-i Acyl (d) János magister kezében van. A birtokhoz való jogát István vajda kérésére, egyrészt káptalani iktatólevéllel bizonyította, másrészt pedig a hét vármegye esküdt ülnökei és a szomszédok eskü alatt azt vallották, hogy a birtok a panaszos és az ugyancsak jelenlevő János fia: Péter deák öröktulajdona. Minthogy a birtokot nem valami vétségük miatt vették el tőlük