Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

tolták Od-i vitás földjeiket. A délről nyugat felé húzódó határrész Imre fia: Andrásnak, az észak felé eső viszont János említett fiainak: Jánosnak, Becsennek, Márknak és Lukácsnak, valamint Guth fiainak: Lászlónak és Jánosnak jutott. A határ leírása: Primo a plaga orientali iuxta quendam rivulum Szilagy Pataka dictum, prope villam Baxa decurrentem duas metas terreas erexissent. Hinc versus occidentem procedendo per modicam distantiam unam metam currentem fecissent. Dehinc descendendo per ipsam viam ad rivulum Füz Pataka titulatum et ascendendo per modicum spatium iuxta eundem rivulum ad quendam gurgitem devenissent, iuxta quem gurgitem duas metas terreas erexissent. Hinc iuxta eundem gurgitem versus ipsum occidentem ascendendo ad fontem, a quo idem gurges progreditur deveniendo, qui quidem fons scaturiens in medio vie constitutus pro meta haberetur et per eandem viam ad ecclesiam sub honore sancti Michaelis fabricatam devenissent, eandem ecclesiam iure patronatus communi usui députassent. A qua ecclesia ad eandem plagam occidentalem progrediendo ad finem cuiusdam montis Bercz dicti in parva distantia metam terream élevassent. Abinde ad quendam montem ascendendo, in supremitate eius montis duas metas terreas confodissent et descendendo ipsum montem quandam arborem Salicis terra circumfossam pro meta constituissent, et ab ea arbore ascendendo alium montem unam metam terream erexissent. Posthac descendendo alium montem, in quadam planitie unam metam currentem élevassent. Hinc descendendo ad quendam alveum, iuxta eundem alveum duas metas sublevassent, ubi ad metas filiorum Danes devenissent, et sic cursus earundem metarum terminantur. XVIII. századi egyszerű, hibás másolat, papiríven, Wesselényi cs zsibói lt (DF 254786). — Tartalmi ái Garai Miklós nádor 1417. november 14-i oklevelében, Wesselényi cs bp-i lt: DL 105472. • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 481-482, 689-690 (román fordításban is). 11 Regeszta: AMP 5/1981. 345-346 (Rusu, A.A) 507. 1349. június 16. (in Cybinio, f. III. p. Viti et Modesti mart.) Cristian szebeni dékán, nagycsűri (de Magno horreo) plébános, az esztergomi érsek bírája és vicariusa, valamint a szebeni káptalannak Johann szenterzsébeti (de villa Humperti), Peter Hanbach-i, Johann Alczina-i, Helwic keresztyénszigeti (de insula Christiani) plébánosaiból alakított bírói széke a Schebs vize és a Steynrech (Steynvech?) nevű hely közötti terület tizedét, melyet Goblinus Schellenberg-i plébános magának foglalt el, visszaítéli Stephan Helta-i plébánosnak, mert a területet Helta-i emberek művelik meg, a praediales decimae oda fizetendők, ahol a homines praediales a lelki gondozásukat veszik, ahol az állataik éjszaka nyugosznak, és mert Szeben-vidék szokása szerint a plébános joga a tizedszedésre addig terjed, ameddig a falu határa. Az oklevelet a szebeni dékánság pecsétjével erősítik meg. Eredeti, hártyán, pergamenszalagra függesztett két pecsét helyével, a nagydisznódi szász ev. egyházközségnek a SzNLt-ben őrzött lt-ban, I. nr. 2. jelzet alatt (DF 292103). • Közlés: Schullers Archiv 1/1841. 289-291. — Ub II. 58-59. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 482-484 (román fordításban), ü Regeszta: Bónis: Szentszéki regeszták 1096. sz. 508. 1349. június 19. (f. IV. p. oct. ? Corp. Chr.) Szt. István első vértanú váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) monostorának konventje I. Lajos királyhoz. 1349. április 15-i parancsára (502 . sz.) Albert fia: Tamás királyi ember és Tharcia-i Imre fia: János, a rendház (domus nostre) familiárisa, konventi kiküldött június 15-én (II. f. p. Corp. Chr.)