Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

495. 1348. december 24. (in Sancto Emerico, in vig. Nat. dom.) Péter erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. I. Lajos király parancsára küldje ki tanúbizonyságát Rajnold fia: László fia: Istvánnak Legyun birtokbeli részébe való beiktatásához. — Kijelölt alvajdai emberek: Albert fia: Miklós, Thur-i Péter, Kalach. — Hátlapján azonos írással: Honorabili capitulo ecclesie Transsilvane, amicis suis. Eredeti, hártyán, zárópecsét nyomával, DL 30384. 496. 1349. január 1. (in oct. Nat. Chr.) Deeswar bírái: Márton és Loránd comesek, va­lamint esküdtjei és polgárainak összessége (universitas hospitum) bizonyítja, hogy egyez­ségre léptek János fia: András comessel, aki Deeswar bíróságát (villicationem), IV. Béla királytól kezdődően nyert kiváltságaik sérelmére, szolgálatai jutalmaként I. Lajos király­tól magának szerezte meg élete végéig szólóan. András comes ugyanis mielőtt felléptek volna ellene, az erről szóló, nagy pecséttel ellátott királyi pátens levelet Pál plébános ke­zébe adta és érvénytelennek jelentette ki. Ennek viszonzásául András comesnek és utóda­inak örökösen átengedtek egy szabad telket, a rajta levő kúriával együtt. Jelen pátens ok­levelüket nagyobbik pecsétjükkel erősítették meg. Eredeti, nedvességtől rongált, szakadozott hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Károlyi cs lt: DL 98559. • Közlés: KárOkl I. 178-179. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 467, 686 (román fordításban is). 497. 1349. január 13. (in oct. Epiph. dom.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Chama fia: Jakab fiai: Mihály, Miklós, Tamás és Jakab a békesség kedvéért, fogott bírák útján, úgy egyeztek ki Vos (d) Miklós magisterrel és testvéreivel: Vos (d) László­val, Achyl (d) Jánossal, Lőrinccel, Veres (Rufus) Péterrel, Veres (Rufus) Tamással és Vos (d) Deseu-vel, hogy a szentgotthárdi (de villa Gothardi), továbbá Chege, Schentywan és Syluas (Doboka vm) falubeli birtokrészüket 40 márka finom ezüstért eladták az előbbi­eknek azzal a megkötéssel, hogy hatalom-bajvesztésen maradjanak, ha e jószágokért új­ból pert kezdenének. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomaival, Wass cs lt (DF 252759). — Ái az erdélyi káptalan 1406. július 6-i oklevelében, Wass cs lt (DF 252732). • Közlés: HOkl 254. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 468 (román fordításban). • Regeszta: Sincai I. 486. — WassLt 90. sz. 498. 1349. január 15. (in Sancto Emerico, III. d. oct. Epiph. dom.) Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Gyog-i István fia: Gergely, mivel Tynod-ot és Dyomal-t illetően az erdélyi káptalan javára teendő adományuk bevallása végett nem jelenhetett meg a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) konventben, erre vonatkozóan teljes felhatal­mazást adott nagybátyjának (patruum): Gergely fia: Mihálynak. Töredék, belefoglalva a váradi káptalan 1349. február 2-i oklevelébe (501. sz.), DL 32196. A szöveg kiegészíté­se és a keltezés a kolozsmonostori konvent mlt-ban őrzött másolat alapján történt. • Közlés: DocVal 113-114. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 471-473 (román fordításban). U Regeszta: KmLt 20. sz. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 469. 499. 1349. január 16. (Albe, IV. d. oct. Epiph. dom.) Salamon magister Thorda-i főesperes, András erdélyi püspök által ideiglenesen kijelölt bíró, február 9-ét (oct. Purif.

Next

/
Oldalképek
Tartalom