Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ló felszabadításáról, melyet a fél mutatott be előtte. — Méltóságsor. Domokos prépost, Mihály éneklő-, Loránd őr-, Miklós magister Clus-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, protocollum-töredék, hártyán, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277306, pag. 3, nr. 3.). • Regeszta: ErdKLt 1033. sz. 324. 1346. március 12. (Albe, in Reminiscere) Tamás magister [gyula]fehérvári (Albensis) főesperes, András erdélyi püspök általános helynöke bizonyítja, hogy Gyogy-i András egykori erdélyi alvajda leánya: Erzsébet, Ambrus fia: Tamás özvegye kérésére, melyet gyengesége miatt fia: István adott elő, kiküldte tanúbizonyságait: Tamás tövisi (de Spinis) és János Fahyd-i papokat, akik március 9-én (f. V. a. Reminiscere) kiszálltak Felgyógyra (ad villám Gyog superiorem). Ott az özvegy előttük, továbbá András Gyog-i pap, Gyog-i Miklós fia: Miklós comes és mások előtt azt nyilatkozta, hogy noha korábban bizonyos 50 ezüst márkát érő javakért testvérei (fr): András fiai: István, Lukács, András és László ellen pert indított, melyben a helynök ítélete szerint utóbbiak június 18án (in quind. Penth.) esküt tartoztak tenni, ezt most elengedte nekik és őket e követelésétől menteseknek nyilvánította. Eredeti, papíron, hátlapján mandorla alakú befüggesztett pecsét töredékével, DL 26371. • Közlés: AOkm IV. 564-565. — DIR C, veacul XIV, vol. IV, 292-293 (román fordításban). • Regeszta: Bónis: Szentszéki regeszták 1025. sz. 325. 1346. március 26. (in Letare) A Warad-i káptalan bizonyítja, hogy az erdélyrészi Gald-i Miklós fiai: István és Mihály, Bencéi fia: János, Mihály fia: György az erdélyi Fehér vármegyében (in cttu Albensi), Fahyd falu szomszédságában, Gald falu felé, a Kuesuth nevű nagy út mellett fekvő, őket örökjogon (iure hereditarie successionis titulo) illető telekhelyüket, illetve az ő ottani birtokrészüket és Gald határában 30 hold szántóföldjüket, lelki üdvük érdekében, Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának, pontosabban püspökségének adományozták. E szántóföld határai: Quequidem particula térre arabilis incipit tamen a parte cuiusdam vie publice Kuzeputh dicte, qua itur de eadem villa Gald ad quoddam pratum Meley dictum et vádit directe per longitudinem ad fluvium Galdyvizy dictum et directe ad portum ipsius fluvii Nogzyg nuncupatum, in latitudine vero supra versus eundem fluvium ad quendam dumetum salicis in portu eiusdem fluvii habitum. Az ajándékozók vállalták, hogy a püspökséget bárki keresetével szemben megvédik e birtok békés használatában. Viszonzásul András püspök 20 fehérvári súlyú (ponderis Albensis) márka ezüstöt adott az említett nemeseknek szükségeik enyhítésére. — Méltóságsor. Bertrand bíboros, László olvasó-, Fülöp éneklő-, Gergely őrkanonok magisterek. Ái a váradi káptalan 1352. május 8-i oklevelében (654. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277323). • Közlés: Szeredai: Series 89-90. — CDHung IX/2. 176-177. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 294-295, 650-651 (román fordításban is). • Regeszta: Szeredai: Notitia 40. — CDHung IX/1. 422^*23. — ErdKLt 120. sz. 326. 1346. március 26. (in Letare) Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy Szentmártoni (de Sancto Martino) Jób fia: Gergely a múlt május l-jén (ad oct. Georgii mart.) Péter alvajda színe előtt fogott bírák útján kötött egyezségnek megfelelően, ötven budai