Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

mellett bizonyítja, hogy Fucco és felesége: Ilona Chuzzubul-i malmuk felét, ottani kúriájukkal együtt, örökre átengedték gyermeksorban lévő fiuknak: Ladislausnak. Ái az erdélyi káptalan 1352. január 13-i oklevelében (638. sz.), egykor Szászsebes v lt-ban. • Közlés: VerArch 9/1870. 211. (Marienburg, G. F.) — Mühlbacher Programm 1874. 30. (Baumann F.) — Ub II. 33. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 245-246 (román fordításban). 268. 1345. június 24. (in Ioh. bapt.) A Warad-i káptalan bizonyítja, hogy Tivadar fia: István, Genethe-i nemes és kiskorú fia (in tenera etate constitus): László a cserejogon birtokolt Crazna vármegyei Genete-nek Kyspachal felőli felét, melyben Szt. Márton tiszteletére emelt templom áll, valamint Kyspachal-nak Genete felőli felét, az ottani telkekkel, tartozékokkal és kegyúri joggal együtt, nővére leányának: Ilonának és jegyesének (sponso): Kewreus-i Demeter fia: Miklósnak engedte át házasságkötésük alkalmából. Tartalmi ái Garai Miklós nádor 1412. június 9-i oklevelében, Wesselényi cs zsibói lt (DF 254848) és Csáky cs központi lt: DL 71463. • Közlés: CsOkl I. 290. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 245 (román fordításban). 269. 1345. július 7. (Gyalo, II. d. oct. Petri et Pauli ap.) András erdélyi püspök P[éter?] fia: Myke Kechel-i nemesnek, aki Kechel birtokbeli egész részét (Crazna vm) az erdélyi püspökségnek adományozta, szűkös viszonyaira való tekintettel Zylah-on egy szabad telket enged át, amelyet felmentett minden földbér, adózás és püspöki szolgálat, valamint az offíciálisok és bírák joghatósága alól és megengedte neki, hogy annak tartozékait az egyház ottani többi jobbágyához hasonlóan (sicut ceteri nostre ecclesie iobagiones de eadem) szabadon használhassa mindenkoron. Eredeti, hártyán, függőpecsét zsinórjával, DL 31091. 270. 1345. július 20. (f. IV. a. Marié Magd.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy István fia: Kis (Parvus) István, Jara-i nemes, előtte azt a bevallást tette, miszerint utód nélkül elhalt unokatestvére (patruelis): Miklós fia: Kis (Parvus) Domokos halálos ágyán saját lelki üdvössége érdekében felszabadította szolgaságából Ágnes nevű rabnőjét (ancillam), valamint Ágoston, Miklós és Margit nevű gyermekeit. Minthogy ő Domokosnak ezt a végső akaratát végre is hajtotta, nevezettek szabad rendű emberekként, utódaikkal együtt, ott lakhatnak és élhetnek, ahol kedvük tartja. — Méltóságsor. Domokos prépost, Mihály éneklő-, Loránd őr-, Miklós magister Clus-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, protocollum-töredék, hártyán, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277306, pag. 2, nr. 2.). • Regeszta: ErdKLt 1033. sz. 271. 1345. július 20. (f. IV. a. Marié Magd.) A Klusmonostra-i Szűz Mária-kolostor konventje Péter erdélyi alvajdához. 1345. június 22-i kérésére (266. sz.) László alvajdai és László fráter konventi kiküldött július 20-án Jánost és Andrást beiktatta az őket illető [Dengeleg-i] két részbe, melynek határjelei a következők: Primam enim metam erexissent a parte meridionali iuxta Zomos. Deinde infra quendam lacum Kazatho vocatum unam metam. Deinde versus [partém] septentrionalem procedendo iuxta alium lacum inter predictos [!] aliam metam. Abhinc, transito predicto lacu, iuxta viam, per quam de Dengeleg ad Zenthywan proceditur, similiter unam metam. Deinde ad eandem