Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

vegyék figyelembe. Két héten belül kerüljön ide a rendelet, addig a többi miniszter közölje írásban észrevételeit a Miniszterelnökséggel. Bojta Béla államtitkár: az eddigi tapasztalatok alapján maguk a minisz­terek vegyenek részt az értekezleten. Dr. Balogh István [államtitkár]: eló'terjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy a rendelet­tervezet két héten belül újból minisztertanács elé terjeszthető, valameny­nyi miniszter három napon belül közölje észrevételeit a Miniszterelnök­séggel, s az igazságügyminiszter, pénzügyminiszter, belügyminiszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára a Miniszterelnökséggel tárgyalja ki a kérdést és lehetőleg a miniszterek személyesen vegyenek részt az elő­készítésben. 16 9. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a Győr-Sopron-E­benfurti Vasút engedélyokiratának módosítása tárgyában. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: az a kérése, hogy ne a múlt évre visszame­nőlegesen, hanem január 1-től kezdve lépjen hatályba. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ezt még le kell velük tárgyalni, mert már ígéretet kaptak arra, hogy 1946. évi augusztus hó 1 napjától részesülnek évi díjazásban. A pénzüggyel utána még letárgyalja a kérdést, csak elvileg kéri elfogadni. Minisztertanács az előterjesztést a pénzügyminiszter hozzájárulásától függően elvileg elfogadta. 17 16 A május elején tartott miniszterközi értekezlet - egy a GF Titkárságán készült feljegyzés szerint - május elején megállapodott a leendő jogszabály alapelveiben, a rendelettervezet el­készítését pedig az Iagazságügyminisztériumra bízta. Afeljegyzést készítő előadó szerint a még fennálló nézeteltérés legfőképpen abból adódott, hogy az egyes koalíciós pártok milyen arányban vegyenek részt a Kormánybiztosság felszámolását irányító Felszámoló Bizottságban. A Gazda­sági Főtanács - a MKP álláspontját képviselve - arra törekedett, hogy a Kisgazdapárt képvi­selői a bizottságon belül kisebbségbe kerüljenek. A feljegyzés készítője külön dokumentumban kérte Vas Zoltán államtitkárt, hogy az igazságügyminiszterrel kezdeményezzen közvetlen tár­gyalást, és fogadtassa el vele ezt az álláspontot. (XIX-A-10. Stab. XXXIII. ülés, 1947. május 16., 21. pont, illetve a jegyzőkönyv mellett található 652/1974. GF sz. ügyirat.) Nagy Ferenc kormánya a javaslatról a továbbiakban már nem tárgyalt. Az ügyről Dinnyés Lajos miniszterelnöksége idején is többször tárgyalt a minisztertanács (lásd: DL MT. JKV., a [4] 184. sz. jkv. [65] és a [14] 194. sz. jkv. 133. napirendi pontját), míg végül másfél év múlva szü­letett meg a döntés. Lásd a 233. sz. jkv. 56., a 245. sz. jkv. 5. és a 250. sz. jkv. 1. napirendi pontját, illetve az 1948: XXVIII. tc.-t, valamint az ennek végrehajtásáról rendelkező 8920/1948. Korm. sz. r.-et (MK RT augusztus 27., 192. sz.). 17 A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút 1872-ben törvénybe iktatott engedélyokirata — a többi, fővonalat működtető vasúttársaság engedélyokiratához hasonlóan — azt tartalmazta, hogy a postát és a postakezelőket köteles ingyen szállítani. A Magyar Államvasutak 1924-től, állam­háztartási okokból, a postaszállításért a ténylegesen felmerült költségek megtérítését követel­hette. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút igazgatósága ekkor azt kérte, hogy a MAV-hoz hason­lóan a postaszállítás teljes költségét térítse meg részére a Posta, azaz a magyar állam. A köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom