Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács délután 2 órakor ért véget. K. m. f. Bojta Béla Gépelt tisztázat, a minisztertanács jegyzőjének saját kezű aláírásával. Nagy Ferenc miniszterelnök nem látta el kézjegyével a jegyzőkönyvet. A miniszterek és az államtitkárok az első oldalon, a jelen voltak felsorolásnál látták el kézjegyükkel a jegyzőkönyvet, de nem szerepel ezek között Bán Antal (illetve az őt helyettesítő Rőth Pál), Ries István és Balogh István aláírása. Vas Zoltán neve nem szerepel a felsorolásban, így aláírása sem található a jegyzőkönyvön, bár ismételten felszólalt az ülésen. Megtalálható a jegyzőkönyv mellett a [2], a [9]-[14], a [18]-[31], a [33]-[36], a [42]-[55], az [59], és a [61]-[66] sz. napirendi ponthoz tartozó előterjesztés. A [19] 168. sz.jkv. a) melléklete a [37] napirendi ponthoz [Szántó Zoltán követ jelentése a jugoszláv kormány álláspontjáról a magyar-csehszlovák vitával kapcsolatban] Gyöngyösi János úrnak, magyar külügyminiszter Budapest Budapest, 1947. március 18. A jugoszláv kormánynak a magyar-csehszlovák kérdésben elfoglalt álláspontját a következőkben foglalhatom össze: A jugoszláv kormány vezetői elvi szempontból helytelenítik és elítélik a csehszlovák kormány politikáját a szlovákiai magyar kisebbség kérdésében, mert ez ellentétben áll a népek egyenjogúságáról vallott álláspontjukkal. Jugoszláv vezető politikusok véleménye szerint a csehek akkor követtek el végzetes hibát, amikor „taktikai meggondolásból", jobboldali elemek megnyerése érdekében elvtelen koncessziót tettek a sovinizmusnak. Ez a politika kudarcot vallott, mert a jobboldalt megnyerni nem tudta, viszont elindítói fogva maradtak saját soviniszta csapdájukban. A jugoszlávok gyakorlati politikai szempontból károsnak tartják a csehszlovák politikát, mert akadálya a délkelet-európai országok közti barátság és együttműködés kialakulásának. A jugoszláv kormány e felfogás ellenére is messzemenő kíméletet tanúsít Csehszlovákiával szemben, amelyhez Jugoszláviát szövetség köti. A Jugoszlávok felfogása, hogy ezt a kérdést bármennyire elmérgesedett letve a [10] 159. sz. jkv. [44] napirendi pontját. A Történelmi Emlékbizottság létrehozásáról (pontosabban: újjászervezéséről) lásd a [23] 172. sz. jkv. 87. napirendi pontját.