Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

megtételénél egyébként abból indultunk ki, hogy a passzívákat a Szovjetunió vállalja. III. Egyben tisztelettel javaslom annak kimondását, hogy 1) a kormány hajlandó azt az összeget, amely a szovjet és a vegyes magyarszovjet vállalatok által az infláció alatt a kincstár részére teljesített szállításokért a valorizáció szerint járó összeg, és a mai forintárak közti különbözetként mutatkozik, a megszállási és a SZEB költségek megszűnése után havi részletekben államsegélyként folyósítani; 2) a békeszerződés 26. cikkének 7. pontjából nem következik a Potsdami Egyezmény alapján átadott vagyonnak a vagyondézsma alóli mentessége; amennyiben a t. Minisztertanács ebben a kérdésben nem kíván elvi döntést hozni, kedvezőbb tárgyalási helyzet biztosítása végett célszerű lenne annak kimondása, hogy a vagyondézsma kivetésére csak a békeszerzó'dés hatályba lépése után kerül sor; 3) a szovjet és a vegyes vállalatok termeivényei árának megállapításánál az Anyag- és Árhivatalnak azok az általános irányelvei érvényesítendők, amelyek más vállalatoknál alkalmaztatnak; különleges szempontok (mint pl. a kapacitás nem teljes kihasználása, beruházások, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének a forgalom után járó 1,6% fizetése ) nem vehetőit figyelembe; 4) a szovjet és a vegyes vállalatok az osztalék fizetése, mértékének megállapítása és adókötelezettsége tekintetében a magyar vállalatokkal, az osztalék transzferálásának kérdésében pedig a Szovjetunió a többi külföldi részvénytulajdonossal egyenlő elbánásban részesítendő; ettől az állásponttól a precedens veszélye miatt eltérni nem lehet; 5) a szovjet és a vegyes vállalatokra egyéb vonatkozásokban is (mint pl. a vezető állásúak javadalmazása, magyar kincstári érdekeltség esetében a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának ellenőrzése tekintetében) irányadók azok a jogszabályok, amelyek a magyar vállalatokra vonatkoznak. ÍV. Tisztelettel kérem továbbá a t. Minisztertanács felhatalmazását ahhoz, hogy 1) felvethessem azoknak az igényeknek a kérdését, amelyet harmadik állam, vagy harmadik állam polgára támaszt a nem német vagyonnak német vagyonként történt átadása miatt; 2) felvethessem az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 11 millió dollár értékű gépi berendezése leszerelésének kérdését, tekintettel arra is, hogy ez szovjet részről összefüggésbe hozatott az 1945 első felében a Szovjetuniótól kapott 850 millió pengő összegű kölcsön átértékelésével; 3) tárgyalásokat folytassak a most megkötött magyar-jugoszláv bauxitegyezménnyel kapcsolatban szükségessé vált almásfüzitői timföldgyár fel-