Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

dések megkötésére is kiterjed, attól feltételezetten, hogy a tervezett megol­dáshoz a magyar kormány előzetesen hozzájárulását adja", agyon van csap­va az egész felhatalmazás. Azt úgyis előbb minisztertanácsnak kell jóvá­hagyni. A felhatalmazás egy tiszta felhatalmazás legyen, melynek alapján leülhetnek tárgyalni, az intern meghatalmazásban benne legyen azonban a minisztertanács előzetes hozzájárulása, mert ez bizonyos fokig felmentvény is a pénzügyminiszter számára. [Bán] Iparügyi miniszter: az tévedés, hogy az aktívák és passzívák kérdé­se nem volt úgy bejelentve, hogy arról ne tárgyalhatnánk. Minden egyes tételnél, ahol e téren forog a vita, mi azon az állásponton voltunk, hogy nem téphetjük ketté a főkönyvet, és nem beszélhetünk csak aktívákról és passzí­vákról. A nagy összegeknél azonban ez nem játszik szerepet. Valahányszor egy nehéz kívánsággal álltunk szemben, mindig arra a sorra fordítottuk a tárgyalásokat, hogy „a mi törvényeinknek megfelelően". Merkulov tábornok­tól tudja, hogy ő is többször kért újabb és újabb instrukciót kormányától. Azon az alapon kezdődött ez az egész tárgyalás, hogy a magyar kormány a Szovjetunió elé vitte pénzügyi gondjait. Ezen az alapon vettük fel a tárgya­lási pontokat. Mi letárgyaltuk a saját parlamentünkben, de az ő követelésük még nem nyert letárgyalást. Pl. három és fél millió dollár az Egyesült Izzó­nak a kérdésénél bizonyos tisztázást kell elérni [sic!]. Ezenkívül a jugoszlá­viai szerződés, a hároméves terv, és Almásfüzitő felépítése stb., stb. is tisz­tázandók. 80 A magyar kormány adjon a pénzügyminiszternek felhatalmazást a tárgyalások folytatására, s ha ipari téren a tárgyalások addig jutnak, szí­vesen kimegy Moszkvába a tárgyalások ipari részének a befejezésére. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Helyesli Balogh államtitkár álláspontját, s most már a maga részéről is eláll a nemzetközi jogász kiküldetésétől. Ami a külügyminiszter felszólalását illeti, rámutat arra, hogy véleménye szerint a legvégsőkig el kell menni, de éppen az óriási felelősség miatt, és arra való tekintettel, hogy a békeszerződést közben írták alá, amikor ezek a tárgya­lások folytak, az időközben bekövetkezett ratifikálás kérdését teljesen figyel­men kívül hagyni nem lehet. Abból a szempontból, hogy mindkét felet ki­elégítő megegyezést létesítsünk, az elvi álláspontnak fenntartásával, termé­szetesen mindent meg kell tenni. A közlekedésügyi miniszter felszólalására azt válaszolja, hogy sajnos pongyolán van megfogalmazva a békeszerződés. Nyilvánvaló, hogy a vagyondézsmára a hároméves tervvel kapcsolatban ke­rül sor, s elkerülendő, hogy a vállalatok egész sora mentes legyen a dézsma alól. Ami a 4. oldalon levő 2. pontot illeti, a vagyondézsma alóli mentességre nézve Puskin hangsúlyozta, hogy itt kizárólag olyan jogokat kérnek, amelyek 80 Az iparügyi miniszter az Egyesült Izzó említésével arra utalt, hogy a Vörös Hadsereg annak idején leszerelte és hadizsákmányként elszállította. A magyar kormány az ekkor folyó tárgyalások során is felvetette, hogy az üzem ellenértékét a jóvátételbe számítsák be. A terve­zett jugoszláv-magyar alumíniumipari megállapodásról valamint az Almásfüzitői Timföldgyár felépítésével kapcsolatos problémákról lásd a [26] 175. sz. jkv. 34. napirendi pontját és mellék­leteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom