Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
vagyunk a Szovjetunióval, jogi álláspont érintése nélkül, egy egyezséget kötni, és kérjük a Szovjetuniót, hogy ránk nézve ezt a megegyezést elviselhetővé tegye. Próbáljunk megegyezni legalább a vállalatokkal szemben fennálló követelések tekintetében egy globális összegben. Mert ami a németek tulajdona volt azt természetes, hogy át is fogjuk szolgáltatni a Szovjetuniónak. Ezekkel a tulajdonokkal összefüggő jogok és követelések átszállanak a Szovjetunióra, viszont az ezekkel összefüggő kötelezettségeket a Szovjetunió nem hajlandó átvenni. Ha tudnánk a jogi kérdésnek a kikapcsolásával megegyezésre jutni, akkor szívesen venné a megegyezést. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: itt egy teljes félreértés van az aktívák és passzívák között. Ebben a kérdésben már állást foglalt a minisztertanács, sőt a tárgyalások is meghatározott alapon folytak. 77 Nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy az aktívákkal szembeállítják a passzívákat. Meg kell állapítani, hogy mekkora ez. Meg van-e egyáltalán, vagy nincs, s milyen az árfolyam? Ha most megint felvetjük ezt a kérdést, akkor dezavuáljuk az eddigi tárgyalási menetet. Egy másik kérdés a pénzügyminiszter előterjesztésének 2. pontja. Hiszen az már eldöntött kérdés, hogy a passzívákat nem hozzuk junktimba az aktívákkal. A pénzügyminiszter a 4. oldalon [a] 2. pontban hivatkozik a békeszerződés 26. cikkének 7. pontjára. Ez csak a restitucióra vonatkozik. Ha az oroszok kaptak egy bizonyos összegű vagyont, mi nem hozhatunk arra olyan rendeletet, hogy mi pl. az egészet elvesszük vagyondézsma fejében. Tehát természetesen ezekre nem vonatkozik a vagyondézsma. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: felolvassa a békeszerződés idevonatkozó cikkét. 78 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: mindenekelőtt ebből következnék, hogy az egész vagyondézsma-kérdést vegyük le a napirendről. A hároméves terv megvalósítása céljából erre nekünk szükségünk lesz, de ne képezze tárgyalások anyagát. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: de akkor a többi nemzetközi vállalatok is fogják kérni a vagyondézsma alóli mentességet. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: akkor is ki lehet mondani, hogy precedensként nem szolgál. 77 A közlekedésügyi miniszter a [24] 173. sz. jkv. [71] napirendi pontja keretében folytatott vitára utalt, amikor ő valóban felvetette, hogy a Szovjetunió részére átadott német vagyonnal kapcsolatos passzívák visszaköveteléséről le kellene mondani, de ez ügyben nem volt egyetértés és nem született határozat. 78 A pénzügyminiszter előterjesztésében a békeszerződés 26. cikkének 7. pontjára hivatkozott, amely a következőt tartalmazza: „Az Egyesült Nemzetek állampolgárai és azok javai mentesek minden olyan rendkívüli adó, dézsma vagy közteher alól, amelyet a magyar kormány vagy bármely magyar hatóság a Fegyverszünet kelte és jelen Szerződés életbelépése között lefolyt idő alatt, Magyarországon lévő tőkevagyonukra kirótt, abból a különleges célból, hogy a háborúból, a megszálló haderők költségeiből, avagy valamely Egyesült Nemzetnek fizetendő jóvátételből folyó terheket fedezze."