Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
17. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: a pozsonyi tárgyalásokról informálja még a minisztertanácsot. 19 Néhány pontban már megegyezés jött létre a két kormány között, néhány pontot pedig a két kormány vezető megbízottja közötti megállapodásra utaltak. A szállításra nézve [a csehszlovákok] hajlandók voltak a 2000 család helyett 1500-ban megegyezni. Sokkal nehezebb a kérdés az ún. szociális rétegződésnél. A foglalkozási ágak rétegeződésében megegyezés történt, de a földbirtok [szerinti] rétegeződésben igen nehéz megállapodni, mert megfelelő statisztikai megállapodás nincs. Csupán a 38-as statisztikára tudunk hivatkozni. Ez a statisztikai adat azonban még a viszszacsatolt területeknek a lakosságára vonatkozik. Egy olyan megállapodást találtunk, amely szerint lehetetlenség azt a felosztást követni, hogy 1-5 holdig s 5-10 holdig, azután 20 holdig rétegeződik. Nehézségek állanak elő így az áttelepítésnél, rendkívül sok vitára adhat alkalmat. A végrehajtásnál megállapodtunk abban, hogy mennyi lehet a 20 holdon felül áttelepítendőknek a száma. [Ök] 19%-ra mentek le. Az átveendő földműveseknek a száma a 20 holdon felülieknél [szerintünk] több mint 10, illetőleg 12%-nál több nem lehet. [Veres] Építés- és közmunkaügyi miniszter: a 10% megfelel a valóságnak. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: a szövegre vonatkozólag egy fejkvótát kell megállapítani. Mi szerintünk 1,7 volna a föld-fejkvóta, Ők 2,8-nál tartanak. Ebben természetesen képviselve vannak a nincstelenek is. Ha 50 ezerre kontemplálja az átveendőknek a számát, akkor 60 000 holdra volna szükség, az ő statisztikájuk szerint 140 000 hold lenne. 20 Erre nézve azonban még Clementissel személyesen kell megállapodni. Nagy nehézségek mutatkoznak álló tartozások 20%-ának megfizetése alapján létesítendő megállapodáshoz. Lásd: DL MT. JKV., [3] 183. sz. jkv. 100. napirendi pontját és h) mellékletét. 19 Alakosságcsere-egyezmény végrehajtása tárgyában 1947. március 2-án kezdődött, majd megszakítás után március 23-án újra kezdett magyar-csehszlovák tárgyalások során felvetődött vitás kérdésekről március 31-ei és május 1-jei ülésén tárgyalt a minisztertanács. Lásd a [21] 170. sz. jkv. 3. napirendi pontját és a) mellékletét, valamint a [25] 174. sz. jkv. 1. napirendi pontját. 20 Ami a földbirtok szerinti rétegződést illeti, a magyar fél eredeti követelése az volt, hogy az áttelepítendők birtokkategóriánkénti megoszlása azonos legyen a felvidéki földműves lakosság tényleges társadalmi rétegződésével. Ezt a fajta „arányosítást" azonban, megbízható, és mindkét fél által elfogadott statisztikai adatok hiányában, nem tudta érvényesíteni. Ezért a tárgyalások során felvetődött az a gondolat, hogy e helyett a szlovákiai földműves lakosság (birtokosok és birtoktalanok) által birtokolt föld egy személyre számított átlagos nagyságát (fejkvóta) vegyék alapul az áttelepítendők által visszahagyott földterület maximumának meghatározásánál. Az ezen az alapon történő számítás azonban a tárgyalások során ugyanolyan nehézségeket eredményezett, mint az előbbi. Míg ugyanis a magyar fél szerint a „fejkvóta" a felvidéki földműves lakosság számát a tulajdonában levő földterülettel összevetve 1,7-1,9 kat. hold volt, addig a csehszlovák fél eredeti álláspontja szerint 4 kat. hold. A külügyminiszter ekkori beszámolója után is folytatódó alkudozások eredményeként végül 2,37 kat. holdban állapodtak meg. - Gyöngyösi János fenti fejtegetéseiben az 50 000 áttelepülő esetében szükséges 60 000 kat. holdra vonatkozó adat valószínűleg elírás, hiszen az ekkor általa képviselt 1,7 kat. holdas fejkvótával számolva 50 000 áttelepített személy 85 000 kat. hold földet hagyott volna hátra.
