Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
mítások szerint azonban legalább 12 000 családdal kell számolni, éspedig több mint 8000 fóldmíves családdal. Nézete szerint a lakosságcserét folytatni kell, azonban ütemét feltétlenül szabályozni kellene, bár a külügyminiszter havonta 2000 család letelepítését akarja biztosítani. Havi 1000, legfeljebb 2000-re [sic!] kell a szállításokat csökkenteni. 2 Arra vállalhatunk kötelezettséget, hogy kétnaponként két vonatot fogadunk be. A Dunántúlon 7 vonat mozog jelenleg, és most, hogy a telepítések egy irányba mennek, csak a Dunántúlra, ott a vasúti viszonyok nem kedvezőek, messzi távolra kell szállítani ezeket a családokat, ugyanis a svábok által elhagyott területeken itt már fel vannak használva az ingatlanok. [Nagy] Miniszterelnök: történnek itt is hibák. Pl. a Palotabozsokra szállított letelepülőket Mohácson rakják ki a vonatokból, holott Palotabozsoknak is van vasúti állomása. Hajdú István áttelepítési kormánybiztos: ez azért történt így, mert a palotabozsoki vasútállomás nem bírja el a nagy szerelvényt. Az egész forgalom leállt volna. [Nagy] Miniszterelnök: a sváb összetelepítéssel megállapított felszabaduló helyek száma arra a területre vonatkozik-e, amelyre kimondották az öszszetelepítést? Hajdú István áttelepítési kormánybiztos: csak arra. [Nagy] Miniszterelnök: ez csak kicsi része a sváb vidékeknek. Ezt lehet folytatni. Hajdú István áttelepítési kormánybiztos: a 4300[/1947.]-es rendelet értelmében összetelepíthető svábok ezek. 3 lyezése után még elhelyezhető 5600 családra vonatkozó adat pedig csak úgy értelmezhető, ha az ülésen az is elhangzott, hogy a „sváb ingatlanok" mellett a Magyarországról áttelepülő szlovákok ingatlanait is számításba vették. A Jogerősen kitelepített telepesek" kifejezés valószínűleg azokra vonatkozott, akik a belső telepítések során kaptak ingatlant, de utóbb a juttatás jogellenesnek bizonyult, illetve a juttatásban részesített család - felelőtlen gazdálkodás és egyéb ok miatt - méltatlanná vált a juttatásra. Hajdú István kormánybiztos 1947. augusztus végén jelentést készített a lakosságcsere végrehajtásával kapcsolatos nehézségekről, amelyhez az addig történteket tükröző táblázatos kimutatásokat is csatolt. A jelentés szerint 1947. április hónapban - tehát a 4300/1947. ME sz. rendelet közzétételét követő egy hónapban - 11 községben 973 német családot költöztettek össze, amelynek eredményeként 657 lakóházat ürítettek ki. A magyar-csehszlovák lakosságcsere végrehajtásának megkezdésétől, 1947. április 12-től a hónap végéig pedig 945 magyar család áttelepítésére került sor. Ugyanezen jelentés szerint április elejétől augusztus végéig, tehát négy hónap alatt, több mint 100 községben 5192 német családot költöztettek össze, aminek eredményeként kiürítettek 3453 lakóházat, míg ugyanezen idő alatt áttelepült Csehszlovákiából 5052 magyar család. (PIL 274. fond 10. cs. 35., illetve 57. ö. e. Ajelentés alapján a németek összetelepítésére és a Csehszlovákiából áttelepítettekre vonatkozó április-augusztusi adatokat - havi bontásban - közli: TÓTH Á, 1993, 176.) 2 A kormánybiztos valószínűleg „havi 1000, legfeljebb 1200-ra" kívánta csökkenteni az áttelepítendő családok számát. Ezt a törekvést a magyar fél lényegében elfogadtatta, mert májusban 1323, júniusban 1136, júliusban 781, augusztusban pedig 867 családot telepítettek át Csehszlovákiából. (PIL 274. fond 10. cs. 35., illetve 57. ö. e. és TÓTH Á, 1993,176. 3 A 4300/1947. ME sz. r. (MK április 4., 77. sz.) elfogadásáról lásd a ([21] 170. sz. jkv.) [6] napirendi pontját és jegyzetét. Lásd még az 1. sz. jegyzetet.
