Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
se folytán visszahagyott, s a magyar államra átszállt, valamint a már kitelepített németeknek az 1946: IX. törvénycikk alapján a magyar államra átszállt és még rendelkezésre álló ingó és ingatlan vagyona szolgál. A Magyarországból kitelepített szlovák lakosság visszahagyott ingatlanai az áttelepített magyarok elhelyezésére csak azokban a községekben használhatók fel, ahonnan a szlovák lakosság túlnyomórészt kitelepült, vagy ahol a magyar lakosság túlnyomó többségben él. A rendelettervezet az előzetes minisztertanács intenciójának megfelelően megállapítja, hogy a letelepítés végrehajtásába a fóldbirtokrendező hatóságok miként kapcsolódjanak bele. A fóldbirtokrendező hatóságok feladata elsősorban a magyarországi németek összeköltöztetése folytán visszahagyott vagyontárgyak leltározására terjed ki. Aleltározást az illetékes megyei földhivatal kiküldöttjének vezetése mellett külön leltározó bizottság végzi. A tervezet szerint az áttelepített magyar lakosság letelepítését egy-egy, e célra községenkint szervezett telepítési bizottság hajtja végre. A bizottságban - melynek elnöke a kormánybiztos kiküldöttje - az áttelepítettek megbízottjain kívül helyet foglalnak a demokratikus politikai pártok, valamint az UFOSZ helyi szervezeteinek kiküldöttei Tekintettel arra, hogy a letelepítés céljára csak korlátolt mennyiségben áll ingatlan rendelkezésre, és az áttelepülő magyar lakosság létszámát pontosan előre megállapítani nem lehet, a rendelettervezetben meg kellett határozni azt a birtokmaximumot, amelyet a beérkezett áttelepítettek részére használatba lehet adni. Ebben a vonatkozásban a tervezet a földreformra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit vette figyelembe, amikor a használatba adható mezőgazdasági ingatlan felső határát 15 kat. holdban állapította meg. Az áttelepítettek igényei kielégítésének szabályozásánál arra kellett törekedni, hogy a lakóházon kívül elsősorban azok jussanak földhöz, akik Csehszlovákiában is földműveléssel, illetőleg élethivatásszerű gazdálkodással foglalkoztak. Ezek közül azok részére, akiknek Csehszlovákiában saját mezőgazdasági ingatlanuk nem volt, legalább olyan terjedelmű mezőgazdasági ingatlant kell használatba adni, amely a letelepítés helye szerinti megyei átlagos földjuttatás mértékének megfelel. A rendelettervezet szerint a nem földmíves, illetőleg gazdálkodással nem élethivatásszerűen foglalkozó áttelepítettek részére legalább lakóházat, illetőleg lakást kell, és - amennyiben letelepítésük az érdekelt községben indokolt (orvos, szülésznő, tanító, kovács, bognár stb.) - legfeljebb 2 kat. hold mezőgazdasági ingatlant lehet biztosítani. A letelepítés céljára szolgáló vagyontárgyakat a végrehajtó szervek csak ideiglenes használatba adják át, és abból a tulajdonba adásra jogot származtatni nem lehet. A használatba adott vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonjog kérdése később nyer szabályozást. A rendelettervezet külön megfelelő szabályozást foglal magában a nem földmíves kitelepítettek eddigi foglalkozásának továbbfolytatására, a köz-
