Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Erőss] Közellátásügyi miniszter: kéri a minisztertanács állásfoglalását, hogy nem tekinti kenyérgabonának a kukoricát és a mai nappal az új kötéseket leállítja. Ezt majd megbeszéli az Egyesült Államok kereskedelmi attaséjával. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 91 79. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az UNRRA misszió 1947. április havi ellátmányának biztosítása tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ellopták a pénzt. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ha ellopták, azt is meg kell fizetnünk. A közellátásügyi miniszter gondoskodjék azonban az alkalmazottak jogviszonyának megszüntetéséről. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: tudomásul veszi, bár nincs hosszú felmondáshoz joguk. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: törölni javasolja az alkalmazottak étkezdéjére szánt 3000 forintot. Ezek jobban élnek, mint a miniszter. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: meg fogja vizsgálni ezt a részt. 91 A közellátásügyi miniszter 401 378/1947. számú előterjesztése emlékeztetett arra, hogy „Magyarország a Washingtoni Nemzetközi Élelmiszerelosztó Tanácstól (IPFC) a folyó gazdasági évre 40 000 tonna kenyérgabona felvásárlását biztosító kvótát, illetve allokációs engedélyt kapott. A kvótán belül biztosított egyes tételek lehívásánál az Egyesült Államok budapesti ügyvivője 1947. március 18-án a külügyminiszter úrhoz jegyzéket intézett, amelyben felkérte a magyar kormányt, adjon biztosítékot arra vonatkozóan, miszerint a tengerentúli kenyérmagszállítások, valamint egyéb, jelenleg Magyarországon levő kenyérmag-készletek a jelenlegi termelési év folyamán nem kerülnek ki Magyarországról jóvátételi vagy más célokra. Az Egyesült Államok kormányának ezt a kívánságát a magyar kormány a külügyminiszter úr útján teljesítette, és oly értelmű nyilatkozatot adott, amely szerint a 40 000 tonnás kvóta keretében ténylegesen behozandó terményből sem jóvátételi célra, sem más címen kivitelt nem engedélyez." Azonban már e nyilatkozat megadása előtt - folytatódott az előterjesztés - orosz, román és lengyel részről is sürgették a kétoldalú árucsereforgalmi szerződésekben rögzített, de a hazai nehéz takarmányozási és ellátási helyzet miatt nem teljesített, kukorica-tételek sürgős leszállítását. A Szovjetunió részére 10 000, Romániának 6000, Lengyelországnak pedig 800 tonna szállításával volt adós Magyarország. A közellátásügyi miniszter azért tartotta szükségesnek a kérdés minisztertanács elé vitelét, mert „közismert", hogy Magyarországon - a nehéz kenyérellátási viszonyok következtében - a kenyeret már hosszabb idő óta kukoricaliszt keverésével állítják elő, és ezért félő, hogy az Egyesült Államok kormánya a kukorica-kivitelt a garancianyilatkozat megszegésének fogja tekinteni. A Nemzetközi Élelmiszerelosztó Tanáccsal kötött megállapodásról lásd a MOL XIX-A-10. Stab. XXXV. ülés, 1947. március 8., 1. napirendi pontját. Az üggyel kapcsolatos további intézkedésekről lásd e kötetben a [23] 172. sz. jkv. 38., illetve a [28] 177. sz. jkv. [65] napirendi pontját. Az ügy előzményeként emlékeztetünk arra, hogy a földművelésügyi miniszter - igaz más megfontolásból - a szovjet-magyar kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos vitában már korábban jelezte, hogy a kukorica kivitelre történő felajánlását aggályosnak tartja. (Lásd a [9] 158. sz. jkv. 1. napirendi pontját.)
