Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
1946. november 29-i 273. szám), feltehető, hogy az a tény, hogy a békeszerződés még nem lépett életbe, nem lesz akadálya felvételi kérelmünk elfogadhatóságának (recevabilité). Egyébként a Békeszerződés bevezetésében a Szövetséges és Társult Hatalmak kilátásba helyezték azt, hogy Magyarországnak az Egyesült Nemzetek sorába való felvétele ügyét támogatják: „tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely alapja lesz a közöttük való baráti kapcsolatoknak, lehetővé téve ezzel a Szövetséges és Társult Hatalmak számára, hogy támogassák Magyarországnak arra irányuló kérelmét, hogy az Egyesült Nemzetek tagjává legyen és az Egyesült Nemzetek irányítása alatt kötött egyezményekhez is csatlakozzék." Felemlítem végül azt, hogy az ún. Potsdami Konferencia (1945. június 17. - augusztus 2.) Záróközleményének X. része kimondja, hogy „ezeknek az országoknak" (Bulgária, Finnország, Magyarország és Románia) elismert és demokratikus kormányaival való békeszerződés megkötése módot adna a három kormánynak arra, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek sorába való felvételi kérelmüket." Végül legyen szabad megjegyeznem, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 110. cikke értelmében az Egyesült Nemzetek Alapokmányát az aláíró államok saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően erősítik meg. Az Alapokmány törvénybeiktatására vonatkozólag annakidején törvényjavaslatot fogok a Nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ennek előkészítésére az intézkedéseket már megtettem. Az Egyesült Nemzeteket a publicisztika helyesen nevezte az emberiség új és utolsó reménységének. Az a tény, hogy a vezető nagyhatalmak Magyarország felvételét jóval a Békeszerződés megalkotása előtt már kilátásba helyezték, és azt a Békeszerződés bevezetésében megígérték, bizalom jele a demokratikus Magyarország iránt. De érdekünk is, hogy ennek az új szervezetnek mielőbb tagjává váljunk, a belőle folyó kötelezettségeket vállalva, annak előnyeiben részesüljünk. Valószínű, hogy a palesztinai kérdés 123 ügyében rendkívüli közgyűlés fog összeülni. Nem lehetetlen, hogy felvételi kérelmünk ennek napirendjére kitűzhető lesz. Már ezért is szükséges, hogy felvételre irányuló óhajunk az Egyesült Nemzetek felelős tényezői tudomására jusson. Ez - már biztonság és felelősség okából is - haladéktalanul folyamatba volna teendő. Budapest, 1947, április 10-én. 123 Palesztinát 1917-ben brit csapatok szállták meg. 1920-ban a San Remo-i konferencia brit mandátummá nyilvánította. Tekintettel a II. világháború után megnövekedett zsidó bevándorlásra, az ENSZ határozatot hozott a brit mandátum eltörlésére, a brit csapatok kivonására, a zsidó és az arab állam létrehozására. Ennek nyomán alakult meg 1948 márciusában Izrael és Jordánia.
