Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Párt nevében a kinevezés ellen kifogásokat tenne, és nem tudnák osz­latni [sic!] az észrevételeket a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, úgy a kinevezés újra minisztertanács elé terjesztendő. 97 [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát mű­vészeti életünk kiválóságai részére adományozandó életjáradék tárgyában. Az igazságügyminiszter észrevételeit figyelembe vette. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 98 103. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Márkus György részére az egyetemi rendkívüli tanári cím adományozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 99 97 Az ügy előzményét lásd a [16] 165. sz. jkv. 32. napirendi pontjánál. Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található, a kinevezési javaslat eredetileg nem szerepelt a napirendben. Dr. Klimkó Dezső (1900-1972) a budapesti egyetemen 1924-ben szerzett orvosdoktori okle­velet. 1926-37-ben a budapesti II. sz. Sebészeti Klinikán, 1937-1940 között a Szent János Kórházban, majd a Szent István Kórházban volt sebész-főorvos. 1941-től a kolozsvári egyetem sebészeti klinikájának igazgatója, egyetemi tanár, 1945-47-ben a marosvásárhelyi egyetemi sebészeti klinika igazgatója, 1947-49-ben (és később 1957-59-ben) egyetemi tanár volt a buda­pesti egyetemen, és az I., ill. a II. sz. sebészeti klinikák igazgatója. 98 A 120 996/1946. VKM VII. üo. sz. előterjesztés utalt arra, hogy a minisztertanács már döntést hozott arról, hogy a kiváló érdemeket szerzett, s 60. életévét már elért (vagy azt meg­közelítő életkorú), rendszeres és állandó jellegű jövedelemmel nem rendelkező 25 művészének életjáradékot adományoz, illetve a köztársasági elnöknek ilyen értelmű „Elnöki elhatározás" kiadására tesz javaslatot (lásd: NF MT. JKV. 1946, a [46] 129. sz. jkv. 31. napirendi pontját). Jelezte, hogy az 1946/1947. évi költségvetésben az ehhez szükséges fedezetet biztosították, s az visszamenőleges hatállyal 1946. augusztus l-jétől folyósítható. Ennek megfelelően a tárca a következő 25 művész életjáradékban részesítésére tett javaslatot: Bokros Birmann Dezső (1889-1965) szobrászművész, Bornemisza Géza (1884-1966) festőművész, Czóbel Béla (1883­1976) festőművész, Damkó Jözse/'(1872-1955) szobrászművész, Egry Józse/"(1883-1951) festő­művész, Ferenczy Noémi (1890-1957) gobelin-művész, Gellért Oszkár (1882-1957) költő, szer­kesztő, Hammerschlag János (1885- ?) orgonaművész, zeneszerző és zenetörténész, Heltai Jenő (1871-1957) író, műfordító, Holló László (1887-1976) festőművész, Kallós Ede (1886-1950) szobrászművész, Kassák Lajos (1887-1967) író, szerkesztő, Kaufmann Oszkár (1873-1956) műépítész, Koszta József (1861-1949) festőművész, Márffy Ödön (1878-1959) festőművész, Megyaszay István (1877-?) műépítész, Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászművész, Nagy Lajos (1883-1954) író, Perlrott-Csaba Vilmos (1880-1955) festőművész és grafikus, Schöpflin Aladár (1872-1950) író és kritikus, Szép Ernő (1884-1953) író és színműíró, Szlány Lajos (1869-1949) festőművész, Tersánszky J. Jenő (1888-1969) író, Vass Elemér (1887-1957) festő­művész, Vágóné Berzsenyi Margit (1864-1951) színművész. 99 A 49 158/1947. VKM VI. a. üo. sz. előterjesztés szerint dr. Márkus György (1903-?) a Budapesti Tudományegyetemen szerzett közgazdaságtudományi, majd ugyanott doktori okle­velet. 1938-ban a Műegyetemen lett egyetemi magántanár. 1924-től előbb a bankszakmában dolgozott, majd 1927-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tisztviselője, az előterjesztés idején a

Next

/
Oldalképek
Tartalom