Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rajk] Belügyminiszter: azzal az aggállyal járul hozzá, hogy a rendőrség esetleg sérelmesnek fogja találni, mert ők 40%-kal többet dolgoznak és veszélyesebb a szolgálatuk. Minisztertanács a börtönőrök pótlékához a rendőrségi pótlékkal egyenlő arányban havi 150 000 forint összeg folyósításával (póthitelként) hozzájárult. 17 [17] 16. [Ries] Igazságügy miniszter: felveti a kosztpénz-uzsora kérdését, 18 s kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy törvényes intézkedéssel szabályozhassa ezt a kérdést. Az 1932: IX. tc. értelmében bejegyzett kereskedőkkel szemben nem lehet uzsorapert indítani, 19 ezért megfelelő jogszabály készítésére és a Nemzetgyűléshez való benyújtására kér felhatalmazást. [Rácz] Pénzügyminiszter: a tulajdonképpeni uzsorát jogszabállyal nem lehet megakadályozni, mert a kis bankok améta-ügyleteket fognak kötni. Aránylag kis összeg forog ilyen természetű ügyletekből kifolyólag. Azok veszik ezt igénybe, akik semmiképpen nem tudtak másként pénzhez jutni. Csökkenő tendenciát mutatnak ezek az ügyletek. Eddig 1 és fél és most már 3 / 4 %-os heti kötések is vannak. A gazdasági élet részéről volt olyan javaslat, hogy ha a lombardírozást megengednék, akkor le lehetne törni a kosztpénzt. Még azt szeretné hozzátenni, hogy egy ilyen hangzatos jogszabálynak kihozatala inflációs jelenségeket is vonhat maga után. Biztos információk alapján állíthatja, hogy mindössze 5-6 millió forint van így forgalomban, vagy ennél is kevesebb. Rákosi Mátyás államminiszter: békében is volt kosztpénz, csak alacsonyabb kamattal. [Ries] Igazságügy miniszter: ha nincs szükség rá, akkor eláll tőle, azért hozta ide a kérdést, hogy megvitassa. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: a régi időkben a kereskedelmi tőke érdekében hozták az uzsora kizárását bejegyzett kereskedőkkel szemben. 17 Előzményéről lásd a [8] 157. sz. jkv. 49., és a [14] 163. sz. jkv. 20. napirendi pontját. Ez utóbbi alkalommal a minisztertanács elvben hozzájárult a pótdíj engedélyezéséhez, de az ügyet a részletkérdések megvizsgálása végett a GF elé utalta. A GF a február 25-i ülésén a letartóztató intézetek 1868 főnyi személyzete részére április l-jétől havi 100 000 Ft pótlékot javasolt megállapítani a költségvetési év végéig, tehát összesen 400 000 Ft-ot hagyott jóvá. (MOL XTX-A-10. Stab. XXXIII. ülés, 1947. február 25., 17. pont.) 18 A hitelek folyósításának - a stabilizáció tartóssá tétele érdekében történt - megszorítása folytán egyes pénzintézetek, kereskedők, tőkével rendelkezők magas kamat, illetve ingatlan-áru lekötése fejében nyújtottak kölcsönöket kereskedőknek, iparosoknak. Tőkéjüket így, „kosztolás" útján gyarapították. Ezt kívánta korlátozni a pénzügyminiszter. Lásd még a [17] 166. sz. jkv. [61] napirendi pontját az áruhitel-közvetítő irodák tevékenységének szabályozásáról, továbbá az OHT ezzel kapcsolatos intézkedését. 19 Az 1932. évi LX. tc. a hitelsértésről, azaz a hitelezőket károsító cselekmények megtorlásáról rendelkezett.
