Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

olyan tényező tehetné, aki politikai felelősséget tudna vállalni. Prohászka követ szintén nyilatkozott előttem bizalmasan afelől, hogy saját szakértőivel azonos helyzetben van. Éppen ezért ma délelőtt azt a javaslatot tette, hogy mivel Clementis ma Pozsonyba érkezik, Miniszter Úr is jöjjön ide, és a füg­gő kérdéseket együtt döntsék el. Én azt válaszoltam Prohászkának, hogy Miniszter Úrnak csak abban az esetben tudnám javasolni az ideutazást, ha a megegyezés az összes lényeges pontokban már megvan, mivel sem a Mi­niszter Úr személyét, sem a magyar-csehszlovák viszony jövőbeli alakulását nem tehetem ki annak, hogy egy újabb olyan Gyöngyösi-Clementis találko­zásjöjjön létre, amely eredménytelen lenne, és kihatásai károsabbak lenné­nek, mint hogyha az eredménytelenség egyszerűen köztem és Prohászka között keletkezne. Erre vonatkozó fejtegetéseimet Prohászka megértéssel vette tudomásul, és abban maradtunk, hogy a Miniszter Úr utazására csak akkor kerülhet sor, ha a megegyezés már létrejött. Sajnos azonban a megegyezéstől éppen a legfontosabb kérdésben, a pénz­ügyi kérdésekben igen messze vagyunk. Visszaérkezésem után azonnal kö­zöltem Prohászkával a hétfői minisztertanácson kialakult magyar állás­pontot, és nyomatékosan rámutattam arra, hogy megegyezés csak akkor jöhet létre, ha ők ebben a kérdésben a megegyezés érdekében komoly erőfe­szítéseket tesznek, mert magyar részről csak úgy tudunk megegyezni, hogy­ha a Szlovákiába áttelepülő magyarok [sic!] anyagi igényeit megfelelő módon a csehszlovákok szolgáltatásaival meg tudjuk oldani, mivel minekünk a fel­merült költségekre fedezetünk nincsen. 30 A szakértők kedden délelőtt ered­ménytelenül szalmát csépeltek, mire ma délután Prohászka és én, a közben megérkezett Hardi 31 bevonásával újabb ülésre ültünk össze, ahol már némi közeledés történt annyiban, hogy a csehszlovákok a plafon gondolatát elej­tették, és most inkább abban az irányban manővereznek, hogy az áruszállí­tások ütemét igyekeznek kitolni, amit persze mi kereken visszautasítunk. Akedd esti helyzet még nem alkalmas arra, hogy jóslásokba bocsátkozzam a felől, hogy van-e remény a megegyezésre, vagy sem. Gondolni kell azonban arra, hogy megegyezésre jutni ebben a kérdésben nem tudunk, amikor is a kapott utasításnak megfelelően a tárgyalásokat meg fogom szakítani. Meg­jegyzem, hogy azt a gondolatot, hogy amennyiben ők az áruszállításokat lassítani akarják, akkor lassítsuk mi is az áttelepítés ütemét, a csehszlová­kok felháborodással utasították vissza. Akárhogy áll is a dolog, úgy látszik, a csehek maguk is látják, hogy csütörtökre készen lenni nem tudunk. Erre mutat Prohászkának az a hozzám intézett kérdése, hogy szükség esetén hajlandók volnánk-e nagypénteken és nagyszombaton, sőt az ünnepek alatt is tárgyalni, és hogy Miniszter Úr hajlandó volna-e pénteken vagy szombaton 30 A telefonüzenet leírása közben történhetett elírás, hiszen a magyar fél nyilván a Szlová­kiából Magyarországra áttelepülőit költségeinek fedezéséhez igényelte a csehszlovák fél hozzá­járulását. 31 Hardi Róbert közgazdász a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium miniszteri tanácsosa, a Külkereskedelmi főosztály vezetője volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom