Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Ries] Igazságügy miniszter: akkor az Áttelepítési Kormánybiztosság ellen meg kell indítani a fegyelmi eljárást. 24 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: rá kell bízni az egészet a Földbirtokrendező Tanácsra. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ez technikailag nem igen oldható most már meg. Mert van egy apparátus, amelyik mégis csak foglalkozott már ezzel a kérdéssel, most egyik-napról a másikra átadni egy másik szervnek, nem lehet. [Veres] Építés- és közmunkaügyi miniszter: ami a mérnöki, tehát műszaki és telekkönyvi munkálatokat illeti, úgyis az Országos Tanács közbejöttével történik, viszont most már tényleg nem tudja az egész adminisztrációt átvállalni. Rákosi Mátyás államminiszter: a kérdés ezen részeit egyelőre vegyük le a napirendről, s a belügyminiszter előterjesztését fogadjuk el a már említett módosításokkal. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a rendelet címében az első két mondat felcserélendő, tehát előre jön „a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepítendő szlovákiai magyarok elhelyezése tárgyában" szöveg. A 2. § végére beveendő „kivéve azokat az ingóságokat, amelyeket Németországba magukkal vihetnek" szövegrész. A 3. §-ba pedig beszúrandó, hogy „mentesek, a már egyszer mentesítettek." 25 24 Az Áttelepítési Kormánybiztosság addig végzett munkájáról lásd Jócsik Lajos jelentését, amelyet e jkv. b) mellékleteként közlünk. A kommunista és szociáldemokrata minisztereknek az éppen felmentett áttelepítési kormánybiztossal szembeni éles kritikáját vélhetően politikai megfontolások is motiválták. Ugyanakkor tény, hogy a kormánybiztos jelentése a lakosságcsere megindításával és lebonyolításával kapcsolatos teendőkre vonatkozó elképzeléseket nem tartalmaz. Ezzel kapcsolatban korábban egyetlen érdemleges javaslata szerepelt a minisztertanács előtt, amikor is az áttelepülők katonai beszállásoláshoz hasonló elhelyezését kezdeményezte ([3] 152. sz. jkv. 5. napirendi pont). Ez azonban nyilvánvalóan csak átmeneti megoldásként jöhetett számításba, s a minisztertanács egyébként sem fogadta el. Ezek után a magyar kormányzati tényezők részére aligha maradt más lehetőség, mint a felvidékről áttelepített magyaroknak a német lakosság rovására történő elhelyezése. Ezzel viszont Jócsik Lajos - amint jelentése utolsó mondataiból kiderül - nem értett egyet. A csehszlovák részről őt ért támadások mellett ez is motiválhatta lemondását. 25 Lásd: A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepített szlovákiai magyarok elhelyezése érdekében a 12 330/1945. ME sz. rendelet alapján Németországba való áttelepítésre kötelezett magyarországi német lakosság összeköltöztetéséről szóló 4300/1947. ME sz. r.-et, MK április 4., 77. sz. A közzétett rendelet a minisztertanács által elhatározott módosításoknak megfelelő szöveggel jelent meg. A minisztertanácsnak ezzel a döntésével a magyarországi németek kitelepítésének és a felvidéki magyarok áttelepítésének ügye a jogalkotás szintjén is egyértelműen összekapcsolódott. Alakosságcsere-egyezmény alapján Szlovákiából áttelepített magyarok elhelyezésével kapcsolatban lásd még a [23] 172. sz. jkv. 49. napirendi pontját.
