Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

lebbi minisztertanács elé és biztosítja a szakminiszter felügyeleti jogát. Egye­lőre leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 24 28. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a székesfővárosi pénzügy­igazgatóság egyenesadó osztályánál alkalmazott szerződéses pénzügyi építés­szakértők létszámának 9 mérnök felfogadásával való felemelése tárgyá­ban. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 25 29. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Magyar Külforgalmi Rt. 1 500 000 dollár értékű újabb nyersgyapot behozatalának pénzügyi fedeze­tére szolgáló termindevizahitellel összefüggő állami kezességvállalás tár­gyában. Szakasits Árpád államminiszter: a Magyar Külforgalminak az ügykezelé­sét meg kell nézni és tisztázni, hogy miből származik ez a vesztesség. [Rácz] Pénzügyminiszter: itt nem vesztességről van szó, hanem kezesség­vállalást nyújtunk. De függetlenül ettől a következő minisztertanácsra a Külforgalmi Rt. ügykezeléséről és ügymenetéről jelentést ad. 24 A 8063/1947. PM V. sz. előterjesztés előadta, hogy a kis tőkeerejű gazdasági tömörülések működésük jogi formájául azért választották az egyesületet és nem a szövetkezetet, mert a szövetkezeti forma - kisszerű anyagi eszközeik miatt - elviselhetetlen anyagi terhet jelentett volna számukra. Működésük állami felügyelete - a megalakulás gazdasági és pénzügyi feltét­elei, a biztosítási szabályok megállapítása, az ügyviteli rendszer ellenőrzése, csőd, stb. tekin­tetében - a Pénzügyminisztériumhoz tartozott (lásd a 4070/1940. ME sz. r.-et., és az 500/1942. ME sz. r.-et), ugyanakkor az egyesületekről szóló 7330/1946. ME sz. r. (MKjúnius 28., 144. sz.) ezeket a biztosító egyesületeket is egyértelműen a Belügyminisztérium hatáskörébe utalta. Ezek a rendelkezések azonban a biztosítási tevékenységet folytató egyesületek pénzügyi fel­ügyeletét nem érintették. Megállapította a pénzügyi előterjesztés, hogy ezekben az ügyekben egy kézben összpontosuló állami ellenőrzés szükséges, ezért kívánatosnak tartotta saját jog­körének megerősítését. Hangsúlyozta viszont, hogy ez a belügyi tárca gondozására bízott érde­kekkel (egyesülési szabadság biztosítása, vagy ezzel kapcsolatos visszaélés) ellentétes esetekben a kizárólagos döntési jog továbbra is a belügyminisztert kell, hogy megillesse. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. 25 A197 741/1946. PM VTI. sz. előterjesztés azzal indokolta a javaslatát, hogy a házadómen­tességről és házadó kedvezményről szóló 198 000/1946. PM VII. sz. r. (MK december 1., 275. sz.) az újonnan emelt épületeket megillető rendes és rendkívüli ideiglenes házadómentességre irányuló kérelmek érdemi elbírálása helyszíni műszaki vizsgálatot, majd ellenőrzést igényelt. Mivel a helyreállítási költségek 75%-a erejéig adókedvezményt lehetett kérni, az ellenőrzéshez fontos kincstári érdek fűződött. Ezekre a feladatokra kívánták alkalmazni a mérnököket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom