Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

A Szociáldemokrata Párthoz tartozó három tárca közül az Igazságügyi Minisztériumnál - a minisztertanácsi jegyzökönyvek tanúsága szerint - nem történt szervezeti változás. A tárca több fontos intézkedést kezdeményezett. Közülük a legfontosabbak a zsidó lakosság jogaiba való visszahelyezésével, üldözésük idején elvett vagyonuk visszajuttatásával, kártalanításukkal kapcsolatos rendelkezések.

209 Meg kell itt említeni, hogy a zsidók kártalanítása ügyében más tárcák - így a Népjóléti Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium is - rendelkezett.

210 Hasonlóan fontos rendelkezéseket kezdeményezett a tárca a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszűntetése érdekében.

211 Az Iparügyi Minisztérium tekintetében a legjelentősebb változást a nehézipari vállalatok (a Weiss Manfréd, a Ganz és a Rimamurány- Salgótarján) állami kezelésbevétele jelentette. E vállalatok és az érdekeltségükhöz tartozó üzemek (WM konzervgyárak) az Iparügyi Minisztériumhoz tartozó Nehézipari Központ üzletviteli irányítása alá kerültek.

212 A szénbányászat államosításáról szóló 1946: XIII. tc.

213 felhatalmazást adott arra, hogy az iparügyi tárca - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - az állami tulajdonba vett vagyontárgyak, valamint az állam egyéb bányászati vagyonának kezelésére állami vállaltot létesítsen. A Magyar Állami Szénbányák Rt. alapszabályának kidolgozására ekkor került sor. A vállalat vezérigazgatóját az iparügyi miniszter nevezte ki, az Rt. közgyűlésén a szavazati jogot a részvények 51%-ának megszerzése alapján az iparügyi miniszter gyakorolta.

214 Ezek az intézkedések a tárca feladatkörét jelentősen bővítették. A szénbányák államosításáról szóló törvény alapján állami tulajdonba vett energiatelepek, távvezetékek és a villamosenergia elosztására szolgáló berendezések kezelése, valamint az ilyen jellegű, új, állami berendezések létesítése céljából javasolta a minisztérium - az általa kidolgozott terv alapján - az Állami Villamosművek Rt. megalakítását.

215 Ugyanekkor az iparügyi miniszter - figyelemmel a gazdasági életben végbemenő változásokra - kezdeményezte az iparügyi miniszteri-biztosi szervezet fokozott leépítését. Az egyszerűsítés és a takarékosság szempontjából a miniszteri biztosok által ellátott műszaki, gazdasági feladatokat a helyi szakmai szervekre javasolta áthárítani, hogy így az Iparügyi Minisztérium 209 Lásd a [6] 155. sz.jkv. [65], a [8] 157. sz.jkv. 52-53., a [10] 159. sz.jkv. 22. és 24., a [11] 160. sz. jkv. 15., a [16] 165. sz. jkv. 82., a [17] 166. sz. jkv. [66], a [22] 171. sz. jkv. 16., a [24] 173. sz.jkv. [73], a [28] 177. sz.jkv. [30], [31] napirendi pontját. 210 Lásd a [15] 164. sz.jkv. 89. és a [16] 165. sz.jkv. 52. napirendi pontját. 211 Lásd a [10] 159. sz. jkv. 21. és a [20] 169. sz. jkv. 23. napirendi pontját. 212 Lásd az [1] 150. sz. jkv. [46] napirendi pontját és c)-d) mellékletét, valamint a [15] 164. sz. jkv. 55. napirendi pontját és e) mellékletét. 213 NF mt. jkv. 1946, [11] 94. jkv. 71. napirendi pont. 214 Lásd az [1] 150. sz. jkv. [47] napirendi pontját. 215 Lásd az [1] 150. sz.jkv. [48], a [2] 22. sz.jkv. [98] napirendi pontját, és jegyzetét.