Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

Ezt a munkáspártok felhasználták ugyan politikai szempontjaik érvényesítésére, azaz az általuk megbízhatatlannak talált személyek visszavételének megakadályozására, mégis ez többek ismételt munkába állását tette lehetővé.

76 Visszafogott illetményeik miatt nagy várakozással tekintettek a közszolgálati alkalmazottak a status- és fizetésrendezésük elé. A pénzügyi tárca több tervezetet is készített, ezekben 13,3 millió forinttól 26,2 millió forintig terjedő költségkihatást is indokoltnak talált volna, végül azonban az államkincstár helyzetére tekintettel, 7 millió forint havi kiadást jelentő tervezetet terjesztett a minisztertanács elé. Elsősorban az alacsonyabb fizetési kategóriák szerény felemelését javasolta, a VII. s az ennél magasabb fizetési osztályokban pedig egyelőre nem tervezte megváltoztatni a fizetéseket. A nyugdíj ások járandóságát az utoljára élvezett fizetésük 60%-a helyett 70%-ban kérte megállapítani. Nem tért ki a pénzügyminiszter javaslata - majd a kiadott rendelet sem - az egyes közszolgálati ágazatok (postások, pedagógusok) fizetésének rendezésére. Ezekről később külön intézkedtek, mint ahogyan további rendezést javasolt a kormány az önkormányzati alkalmazottak illetményének szabályozása terén is.

77 Az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a lakosságra rákényszerített alacsony életszínvonal azonban távolról sem oldotta meg a magyar gazdasági élet súlyos feszültségeit. A kormány legfőbb feladatának tekintette, hogy az infláció utáni stabilizáció biztonságát megőrizze, az államháztartási kiadások más területen se lépjék túl a bevételeket. Ennek a veszélye mégis fennállt. Az 1946/1947. évi költségvetés 4 045 876 000 Ft bevétellel számolt, a kiadások összege pedig már eleve 4 420 685 000 Ft-tal szerepelt. A pénzügyminiszter 1946. decemberében készített feljegyzése szerint a költségvetési év első öt hónapjában az állami közigazgatási bevétel 18 millió Ft-tal volt kevesebb, mint az előirányzat, a kiadások pedig ugyanezen időszak alatt 110 millió Ft-tal haladták meg a tervezett összeget. A jóvátétel, a megszálló hadsereg ellátása és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatos kiadások 91 millió Ft-tal haladták meg a költségvetésben erre az időszakra beállított összeget. A kormány mindent elkövetett ezeknek a kiadásoknak a csökkentése érdekében. Ebből a célból a jóvátételre szállított iparcikkek átvételi árait a belföldi forgalomban érvényes áraknál lényegesen alacsonyabb szinten állapította meg, másrészt korlátozta ajóvátételi szállítások előlegeinek kifizetését és a költségvetési év első öt hónapjában 120 millió Ft adóssága keletkezett a vállalatokkal szemben. Ennek következté76 Lásd elsősorban a [2] 151. sz. jkv. [11], a [6] 155. sz. jkv. 3., a [17] 166. sz. jkv. 3., a [20] 169. sz. jkv. 4., a [22] 171. sz. jkv. 2-3., a [26] 175. sz. jkv. 5., 26., és a [28] 177. sz. jkv.[36] napirendi pontját. 77 Lásd az [1] 150. sz. jkv.[3], a [10] 159. sz. jkv. 37. és a [11] 160. sz. jkv. [25] napirendi pontját; a közszolgálati alkalmazottak soron kívüli előléptetéséről a [16] 165. sz. jkv. 26. napirendi pontját; a tanyai tanítók soron kívüli előléptetéséről a [10] 159. sz. jkv. [54] napirendi pontját; az önkormányzati alkalmazottak státusrendezéséről a [15] 164. sz. jkv. 66., a [22] 171. sz. jkv. 80., és a [24] 173. sz. jkv. [46] napirendi pontját.