Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ha nem vesszük állami kezelésbe, akkor az egész büdzsé 10%-a rámegy s 300 millió forint deficitet jelentene. Magáévá teszi az iparügyi miniszter álláspontját. [Nagy] Miniszterelnök: a 6. bekezdésben az „iparügyi miniszterhez benyújtott" kifejezés helyett „minisztériumhoz" kifejezést kell alkalmazni. [Bán] Iparügyi miniszter: reméli, hogy az a koalíciós bizalmatlanság, ami megnyilvánul, nem személye ellen irányul, különben elfogadja „a minisztérium" kifejezést. [Nagy] Miniszterelnök eltávozik. Felkéri Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettest az elnöklésre azzal, hogy ha esetleg szavazásra kerülne sor, azt a kérdést tartsák függőiben a jövő minisztertanácsig. [Bán] Iparügyi miniszter: a konferencián nyitva maradt a 4. §. 1 bekezdése és az a) pontja. A konferencia egy részének véleménye az volt, hogy a minisztertanács hozzájárulása kell a megbízatáshoz, azonban nem minden vállalatnál, hanem csak a három nagy vállalatnál. Meglehet, hogy egyes vállalatoknál olyan vezérigazgatót találnak, aki meghagyandó. Nyitva maradt továbbá a 4. §. 1 bekezdése is. 51 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: egészségtelen dolognak tartja, hogy a pénzügyminiszter három taggal legyen képviselve. [Rácz] Pénzügyminiszter: állami javakkal való gazdálkodással [sic!] ugyanolyan mértékben kell, hogy képviselve legyen, mint a szakminiszter. Itt szükséges a három tag, éspedig a költségvetési, hitelügyek, és az általános közgazdasági ügyek referenseinek állandóan részt kell venniük. Ez nem stallumhajhászás, mert javadalmazással nem jár. Nincs jelentősége. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: feltétlen kér ő is tagságot. Dr. Balogh István [államtitkár]: a miniszterelnöknek is fent kell tartani egy tagságot. Esetleg fel lehet emelni a tagságot 10-re, plusz elnök. Az iparügyi majoritása így is megvan. Rákosi Mátyás államminiszter: a 7. §-ban az alaptőke szempontjából jött a részvénytőke helyébe [sic!]. A vállalatokat tulajdonképpen el lehetett volna árverezni, hiszen 125 millió adótartozásuk van. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: ha nem ad osztalékot a direkció, akkor valamit kell tenni. [Bán] Iparügyi miniszter: ha a 3 %-ot megkapják, akkor elérhető a nyereség fele. Rákosi Mátyás államminiszter: óriási hírű vállalatok, mint például a Délivasút, soha nem ad osztalékot, de azért a vállalat részvényeit jegyzik a piacon. 51 A „konferencia" szóval feltehetőleg az Iparügyi Minisztériumban (lásd e jegyzőkönyv d) mellékletét) folyt megbeszélésre utalt a miniszter. A 4. §. az állami kezelésbe vett nehézipari vállalatok főfelügyeletét ellátó Nehézipari Központ (NIK) létrehozásáról szólt. A 4. §. (1) bekezdésének „nyitva maradásá"-ra utalás a NIK igazgatótanácsának összetételére és tagjainak számára vonatkozott. Lásd PETŐ-SZAKÁCS, 1985, 81-82., valamint RÁCZ, 1965. írását.
