Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
amely a Hermann Gőring Művekkel létesített egy megállapodást, ez azonban természetesen megszűnt. 45 A 3. bekezdésben a javaslat szerint a W. M. csepeli telepével való összefüggése folytán az állam a Csepeli Üveggyár Rt. vagyonát is kezelésbe veszi. [Nagy]Miniszterelnök: mielőtt a rendeletet tovább részletezné az iparügyi miniszter, meg kell, hogy jegyezze, hogy a három vállalat igazgatóságától egy levelet kapott. Ebben felajánlják a három vállalatnak az állam részére való bérbeadását. 46 [Bán] Iparügyi miniszter: ilyen javaslatot eddig nem kapott, ki kell emelnie, hogy a Labor Rt. tulajdonosai nincsenek is Magyarországon. Úgy tudja Portugáliában tartózkodnak, és igen bonyolult lenne a szerződés megkötése. 47 Aggályosnak tartja, hogy a minisztertanács sokat foglalkozzék ezzel a problémával. Egy kicsit elkésettnek találja az ajánlatot. Feltétlenül vigyázni kell arra, hogy a Ganz, mint világpiaci cég ne tűnjék el. Ugyanez szól a többiekre is. Súlyos pénzügyi problémáikkal sokat foglalkozott a Gazdasági Főtanács, s a hitelkérelmeket bírálta felül, s állapította meg, hogy baj van a vállalatokkal. Egy rendkívüli bizottság (pénzügyminiszter, iparügyi miniszter és Gazdasági Főtanács főtitkára) lett megbízva az ellenőrzéssel. 48 Árukészletek halmozódtak fel. A vas ára például eddig kétféleképpen alakult ki a két különböző vállalatnál. Nehéz problémákat csak úgy tud megoldani, ha a hozzájárulást úgy kapja meg, ahogy azt a javaslatban előterjesztette. Ez egy tiszta üzleti megoldás, amely szerződéskötés folyamán nem lehet tudni, mit eredményezne. A vállalatok goud-vilijére 49 vigyáztak és a javasolt konstrukció is megfelel. A tiszta nyereségből igyekeztek biztosítani egy részt a vállalatok javára, ezzel szemben olyan helyzetbe kell kerülnie az államnak, hogy egész iparával koordinálva rendelkezhessen. Ezért nem tartja a bérleti ajánlatot elfogadhatónak. 45 A Weiss Manfréd konszern egyes gyárai német megrendeléseket teljesítettek a második világháború idején. Ennek következtében szoros kapcsolatba kerültek a Hermann Göring Művekhez tartozó Steyer Művekkel és a Wiener Neustadt-i repülőgépgyárral, s német részről az érintett WM gyárak átadását igényelték. (BEREND-RÁNKI, 1958, 452-453.) AWM valamennyi gyárának német kézre juttatásáról, 25 évre való bérbeadásáról Kurt Becher SS-ezredes kötött megállapodást Chorin Ferenccel, Weiss Manfréd vejével, annak ellenében, hogy a család zsidó származású tagjait mentesítik a deportálástól és kiengedik őket Svájcba, illetve Portugáliába. (KARSAI-SZINAI, 1961,680-719; HORTHY M TITKOS IR., 440-444; WILHELMSTRASSE ÉS Mo. 856-856., 866-867, SZÉCHENYI, 2006, 62-67.; EDELSHEIM GYULAI, 2000, 239.) 46 Lásd e jkv. e.) mellékletét. 47 A Labor Bizalmi Rt.-t a Weiss Manfréd-örökösök 1923-ban hozták létre. A Weiss Manfréd konszern legfelsőbb szerve volt, ennek útján bonyolítottak le minden pénzügyi tranzakciót, ez a szerv tartotta kézben a konszernhez tartozó egyes vállalatok együttműködését. A Labor tevékenysége azonban nem terjedt ki az egyes vállalatok szakmai, műszaki vezetésére. Lásd még e kötetben a [15] 164. sz.jkv. e) mellékletét. A Labor Bizalmi Rt. tulajdonosai a háború végén a zsidó-üldözések miatt menekültek Portugáliába. Lásd fentebb a 45. sz. jegyzetet. 48 Lásd e jkv. 43. sz. jegyzetét. 49 Helyesen: goodwil-jére, azaz kedvező' megítélésére.
