Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
25. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az Országos Szövetkezeti Központ felállítása tárgyában. Pártközi értekezlet is hozzájárult ehhez, javasolja, hogy mint törvényjavaslat a Ház elé kerülhessen. 26 Dr. Balogh István [államtitkár]: a miniszterelnök nevében azt kéri, hogy 26 Előzményeiről lásd: NF MT. JKV. 1946, a [23] 106. sz. jkv. [20], a [41] 124. sz. jkv. 41., valamint az [52] 135. sz. jkv. 54. napirendi pontját, továbbá e kötetben a [13] 162. sz. jkv.-ben Rónai Sándor napirenden kívüli felszólalását és az ahhoz tartozó 25. sz. jegyzetet. A kérdés pártközi értekezleten való tárgyalására lásd: PÁRTKÖZI ÉRT. 234., 361-365., 465-466. A Kisgazdapárt szövetkezeti koncepciójáról és ennek a baloldal részéről történt ellehetetlenítéséről lásd: Kiss, 1983, 74-76. A szövetkezeti törvény tervezetét 1946. szeptember 6-án fogadta el a minisztertanács, és döntött arról, hogy Nemzetgyűlés elé terjeszthető. A pártok által elfogadott tervezetet azonban 1946. december 13-án a parlament kisgazdapárti többsége - képviselői indítvány nyomán módosított szöveggel fogadta el. A módosítás a szövetkezetek jogállására, illetve a Hangyavagyon sorsára vonatkozó paragrafusokat érintette. Az MKP és szövetségesei azonban parlamenti vereségükbe nem nyugodtak bele, és rábírták Tildy Zoltán köztársasági elnököt, hogy törvény-adta jogával élve tagadja meg a törvény aláírását, és azt kihirdetés előtt küldje vissza a Nemzetgyűlésnek, újratárgyalás céljából. (FÖGLEIN, 1993,109-110.) Közben — amint az alább ismertetendő előterjesztésekből, illetve a vita során elhangzott hozzászólásokból kiderül —, a köztársasági elnök által kifogásoltakon túl is lényeges módosító és kiegészítő javaslatok merültek fel. Ezek legfontosabbika a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) létrehozására vonatkozó - a baloldali pártok centralizáló törekvéseit tükröző - javaslat volt. Ajegyzőkönyv mellett a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapban e napirendi ponthoz három dokumentum kapcsolódik. Az első, a stencil eljárással sokszorosított, keltezés és aláírás, illetve hitelesítés nélküli 10 614/1947. KSZM sz. miniszteri indoklás volt az Országos Szövetkezeti Központ felállítása tárgyában készített törvénytervezethez. (Maga a törvénytervezet azonban itt hiányzik, megtalálható viszont a miniszteri indoklással együtt a VKM iratanyagában: MOL XTX-I-l-s Min tan. 1622/1947. eln sz. alatt) Az indoklás a szövetkezeti kérdés 1945 utáni alakulásának, illetve a szövetkezetek szervezeti és irányítási problémáinak áttekintése után arra a következtetésre jutott, hogy a szövetkezeteket egy központból kell irányítani, illetve működésüket felügyelni. Ennek az „egy központ"nak a létrehozását, valamint az előterjesztés idején működő különböző szövetkezeti központok beolvasztásával kapcsolatos bonyolult vagyonjogi, szervezeti és politikai kérdéskomplexum rendezését a miniszter egy öt §-ból álló, önálló törvénnyel is megoldhatónak vélte. A dokumentum a tervezett törvény egyes §-ainak részletes indoklását is tartalmazta. Ajegyzőkönyv mellett található, e napirendi ponthoz kapcsolódó, másik irat a 11 765/1947. KSZM számú minisztertanácsi előterjesztés. Ebben a miniszter arra kért felhatalmazást, hogy a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat további nemzetgyűlési tárgyalására, az 1947. március 6-ai pártközi értekezlet által elfogadott állásfoglalásnak megfelelően, olyan értelmű tervezetet terjeszthessen be, amely az egyébként is újratárgyalandó szövetkezeti törvénybe építené be a Magyar Országos Szövetkezeti Központ létrehozására vonatkozó előírásokat is. Az előterjesztés az általános kérdéseket ismertető bevezető rész után tartalmazza a szövetkezeti törvény korábbi szövegének módosításaként, illetve kiegészítéseként beiktatandó szövegrészeket és önálló §-okat, a hozzájuk fűzött magyarázattal és indoklással. - A minisztertanács erről az előterjesztésről tárgyalt a továbbiakban. Végül a miniszter - mivel ez képezte a minisztertanácsi előterjesztés elvi alapját - mellékelte ehhez az előterjesztéshez az 1947. március 4-ei pártközi értekezlet által kiküldött szövetkezeti albizottság március 5-ei értekezletéről felvett jegyzőkönyvet, miután a benne foglalt javaslatokat a következő napon tartott pártközi értekezlet jóváhagyta. (Ez utóbbi dokumentumot közli: PÁRTKÖZI ÉRT. 479-481.)
