Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A [17] 166. sz. jkv. e) melléklete a [77] napirendi ponthoz [Törvénytervezet egyes külföldön tartózkodó személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról] [Belügyminisztérium] Indokolás I. A közelmúltban leleplezett és a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946: VII. törvénycikkben 104 meghatározott tényálladékokat kimerítő szervezkedés felderítése során megállapítást nyert, hogy e mozgalomban olyan személyeknek is részük volt, akik jelenleg külföldön tartózkodnak. E személyek annak a felhívásnak, hogy térjenek haza és álljanak a nyomozó hatóságok rendelkezésére, eleget nem tettek. Miután azok, akik a magyar demokratikus államrend és köztársaság ellen külföldön aknamunkát folytatnak és egyben a hazatérési felhívásnak nem engedelmeskednek, nem méltók arra, hogy továbbra is a magyar állampolgári kötelékben maradjanak, szükségessé vált egy olyan jogszabály megalkotása, amely e személyeknek a magyar állampolgárságtól való megfosztását most és a jövőben is lehetővé teszi. Jelenlegi jogszabályaink, jelesül az 1939: XIII. tc. 8. §-ának 1-5. pontjai, 105 erre ugyanis lehetőséget nem adnak. Ezért a csatolt törvénytervezetet készítettem. A törvénytervezet a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879: L. tc. 30. §-ában foglalt jogelvet 106 fejleszti tovább, és egyben kiegészíti az 1939: XIII. tc. 8. §-ának első bekezdését az állampolgárságtól hatósági határozattal való megfosztás újabb esetével. A hatósági határozatot a minisztérium hozza meg, ha azt szükségesnek és indokoltnak találja, és ha a törvénytervezet 1. §-ában foglalt feltételek fennforognak. 104 Lásd: NF MT. JKV. 1946, a [9] 92. sz. jkv. 1. és a [101 93. sz. jkv. 47. napirendi pontját, valamint jegyzeteiket. 105 Az 1939: XIII. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879: L. tc. kiegészítéséről és módosításáról intézkedett. A törvény 8. §-a a külföldön tartózkodó személyek állampolgárságtól való megfosztását szabályozta. Az (1) bekezdés 1. pontja szerint azt, akivel szemben a bíróság az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt bűnösséget megállapító ítéletet hozott; a 2. pontja szerint azt, aki háború idején az ellenséghez pártol, azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal segíti vagy más módon ellenséges területre távozik; a 3. pontja szerint azt, aki idegen államtól vagy szervtől - a magyar kormány engedélye nélkül - bármilyen politikai jellegű tisztséget vagy más megbízást elfogad, vagy valamely külföldi politikai szervezet tagja lesz; a 4. pontja szerint azt, aki az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok ellenére külföldre távozik; végül az 5. pontja szerint azt, aki külföldi politikai szervezet tevékenységében részt vesz, a minisztérium (a kormány) megfoszthatja magyar állampolgárságától. 106 Az 1879: L. tc. 30. §-a arról szólt, hogy a belügyminiszter kimondhatta az állampolgárság elvesztését azon magyar állampolgárok esetében, akik az ország területén községi illetőséggel bírtak, ha azok engedélye nélkül más állam szolgálatába álltak, illetve ha felszólítására meghatározott idő alatt ezen szolgálatból ki nem léptek.
