Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A rendelettervezet 11. §-ába felvett rendelkezések egyébként azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalókat a járuléklerovás erélyes ellenőrzésére késztessék. E rendelkezések értelmében ugyanis a munkavállalónak közvetlen érdeke fűződik a járuléklerovás pontos teljesítéséhez. [...] 98 Az állami hozzájárulást az 1947. március-július hónapokra havi 2 000 000 forintban, az 1947. augusztus-december hónapokra - tehát az 1947/48. költségvetési év első öt hónapjára havi 500 000 forintban irányoztam elő. A biztosítás gyakorlati végrehajtásának első öt hónapjára a havi 2 000 000 forint állami hozzájárulásra a biztosítás zavartalan működése érdekében 99 feltétlenül szükség van, mert a kezdeti időszakban az egyéb bevételi forrásokból származó bevételek csak lassú ütemben folynak be. Figyelemmel azonban az államkincstár helyzetére, állami hozzájárulást csak az említett összegekben vettem számításba. Tisztelettel kérem azonban a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosítás megindulásának első öt hónapjában az OTI 7 000 000 Ft kereten belül a szükséghez mérten állami kölcsönt vehessen igénybe, amelyet a folyó évi október 1. után lenne köteles bevételei arányában visszatörleszteni. 100 A betegségi biztosítás költségeinek előirányzásánál figyelemmel kellett lennem arra, hogy az ún. passzív tagság alapján az időszaki munkások túlnyomó része is egész éven át jogosult lesz a biztosítás szolgáltatásaira, a biztosítás körébe feltétlenül bekapcsolódó krónikus betegek pedig a szolgáltatások igénybevételére nézve fennálló lehetőségeket nyilvánvalóan teljes mértékben igénybe fogják venni. Az öregségi járadékosok a betegségi biztosítás szolgáltatásait csak korlátozottan vehetik igénybe, ezért irányoztam elő ezek betegségi biztosításának költségeit mérsékelt összegben. Az öregségi járadékok mértékét a folyó évi augusztus hó végéig havi 15 forintban, azután pedig havi 20 forintban tervezem megállapítani. Ezeket az összegeket nagyon alacsonynak tartom, és indokoltnak látnám, ha e járadékok összege legalább havi 30 forintban állapíttatnék meg. A fedezet megszerzésének nehézségei és a mezőgazdaság teherviselő képességének erősen korlátolt volta azonban arra kényszerítenek, hogy erre vonatkozó javaslatomat későbbi időre halasszam. Az ügyviteli költségek előirányzásánál figyelemmel kellett lennem arra, hogy a bélyegrendszer bevezetésénél bizonyos megindulási költségek (nyomtatványok, biztosítási igazolványok, stb.) elkerülhetetlenül jelentkeznek. Ezért az indulás évében az ügyviteli költséget a forgalom 15 %-ában kellett előirányozni, amely a későbbi években 12, esetleg 10 %-ra csökkenthető lesz. Az előadottakból tehát kitűnik, hogy a mezőgazdasági biztosítás költségvetése állami hozzájárulás nélkül nem hozható egyensúlyba. Figyelemmel 98 Az itt kihagyott három bekezdés a bevételi forrásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. 99 Az előző öt szó külön lapon, betoldásként szerepel az előterjesztésben. 100 Ez a bekezdés külön lapon, betoldásként szerepel az előterjesztés szövegében.
