Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

lalóra átlagosan két családtagot számítunk, az érdekeltek körébe az első esetben 1 200 000, a második esetben 900 000 személy tartoznék. A mezőgazdasági munka természetével jár, hogy a gazdasági munkavállalók munkahelyüket igen gyakran változtatják és az egyes munkaviszonyok rövid ideig tartanak. Ez a körülmény a munkáltató gazdák túlnyomórészét kitevő kisbirtokosoknak az írásbeli munkától való idegenkedése mellett már eleve kilátástalanná teszi egy - az ipari társadalombiztosításban alkalmazott - bejelentési rendszernek a mezőgazdasági biztosításban való végrehajtását. Éppen ezért addig is, amíg a gazdasági helyzet a biztosítás szolgáltatásaira rászoruló teljes mezőgazdasági népességnek a biztosítás keretébe - népbiztosításszerűen történő - bekapcsolását lehetővé nem teszi, a biztosítás ügyvitelének megoldására olyan rendszert kellett keresnem, amely a mezőgazdasági munka természetéhez, és mind a gazdasági munkavállalók, mind pedig a munkáltató gazdák életviszonyaihoz a lehetőséghez képest alkalmazkodik. Ilyen ügyviteli megoldásként látom a több külföldi állam társadalombiztosításában már sikerrel alkalmazott bélyegrendszer alkalmazását. A bélyegrendszer lényege abban van, hogy a munkáltató gazdának az általa alkalmazott munkavállalót a biztosítás céljából bejelentenie nem kell, hanem biztosítási kötelezettségének akként tesz eleget, hogy a bérfizetéssel együtt az esedékes biztosítási díjat megfelelő értékű bélyegjegynek (társadalombiztosítási bélyegnek) a munkavállaló bélyeglapjára való ragasztásával róják le. E mellett a rendszer mellett a munkáltató gazdát semmiféle írásbeli munka nem terheli és a biztosítást ellátó intézet belső ügyviteli feladatai is aránylag kevés munkával megoldhatók. Előnye még ennek a rendszernek az is, hogy a biztosított munkavállaló a biztosítási viszony fennállását az állandóan magával hordott bélyeglap felmutatásával könnyen, minden utánjárás nélkül igazolni tudja és így a biztosítás szolgáltatásait nehézség nélkül igénybe veheti. A bélyegrendszer alkalmazása mellett a biztosítás teljesítésének - a bélyeglerovásnak - ellenőrzését elősegítheti az érdekelt munkavállalóknak és a munkavállalók szabad érdekképviseletének, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének [a] közreműködése. A biztosításnak a munkavállaló által való ellenőrzésére a bélyegrendszer kiváló lehetőséget ad, mert ennél a rendszernél a munkavállaló minden bérfizetéskor látja azt, hogy a munkáltató eleget tett-e a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségének. A munkavállalók által teljesítendő ellenőrzésnek mindenesetre előfeltétele az, hogy a munkavállalók körében a biztosítás jelentősége tudatossá váljék. E mellett is számítani kell azonban arra, hogy a biztosítás gyakorlati végrehajtásának első évében nem minden biztosításra kötelezett fog valóságban bekapcsolódni a biztosításba. Minthogy így a betegségi biztosítás terén az első években mulasztásokkal is kell számolni, indokolt a balesetbiztosítást, amelynél a mulasztások kö-