Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
hosszú időre kellene megállapítani a hozzájárulást, hogy az összegszerű megállapítás gyakorlatiatlanná tenné az egész kérdést. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 10 11. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Szovjetuniónak átadott magyarországi német vállalatokkal és ingatlanokkal kapcsolatos tartozások és követelések bejelentése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 11 12. [Rácz] Pénzügyminiszter: a dohánytermelők magatartását az 1947. évre jelentékenyen befolyásolja az, hogy az átvételi árakat miképpen fogják megállapítani. A dohányárakat annakidején azon az alapon állapították meg, hogy a búza ára 60 forint és 6 métermázsa búzát vettek alapul. Később 40 forintban lett a búza megállapítva, ezért a dohányárakat is csökkenteni kellett. A nagy aszály következtében igen rossz dohánytermés volt, és a gazdák aszálykár-pótlékot kértek megállapítani. Hajlandó arra, hogy 20 %-os aszálykár-pótlékot fizessen ki a dohánytermelőknek. Az inflációs rendszabályok között szerepelt az, hogy a gazdák 200 tőig termelt dohány felett szabadon rendelkezhettek. Ebben az esztendőben ezt a kedvezményt eltörölni kívánja, mert a csempészetnek tág teret enged. Bizonyos mértékben kompenzálná a gazdákat ezért az aszálykár-pótlékkal. Továbbá kárpótolná a falut azzal is, 10 Előterjesztés nem található a jkv. mellett. A GF ezt megelőzően nem csak Budapest, hanem általában az önkormányzatoknak az egyenesadókból juttatott 35 %-os részesedését javasolta 25 %-ra csökkenteni. Módosítani javasolta Budapest borfogyasztási adóból származó részesedését is. (Lásd e jkv. 9. napirendi pontját.) Ugyanakkor ezen intézkedések folytán esetleg súlyos pénzügyi helyzetbe kerülő önkormányzatok részére a Közületek Támogatási Alapja terhére összesen havi 1 millió Ft keretben javasolt támogatást folyósítani. (MOL XTX-A-10. Stab. 1947. február 25., 12/a. pont.) Lásd még e kötetben a [20] 169. sz. jkv. 1. napirendi pontját. 11 Előterjesztés nem található a jkv. mellett. Előzményéről lásd e kötetben a [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját. A Szovjetunió a Potsdami Egyezmény alapján a volt német vállalatok átadásán túl az ezekkel szembeni magyar tartozások - a magyar követelések levonása nélküli - megtérítését követelte. Magyarország jogszabályalkotási önállóságát megsértve a SZEB Gazdasági Osztálya egész egyszerűen megküldte a német követelések átadásával kapcsolatban általa kidolgozott rendelettervezet szövegét a Jóvátételi Hivatalnak. Lásd e jegyzőkönyv a) mellékletét. Ajóvátételi Hivatal 1946. december 24-én továbbította a tervezetet a Miniszterelnökségnek, ahol - a Pénzügyminisztériummal való egyeztetés után - 1947. január 25-én a következőket rögzítették: „Annak egyes rendelkezései, különösen a 7. § ellen súlyos aggályok merültek fel, ezért ME úrral való megbeszélés alapján PM az IgM-mel egyetértóleg új rendelettervezetet dolgozott ki, amelyet jelenleg a SZEB-bel tárgyalnak." Feltehetőleg e tárgyalások alapján készült el a volt német vállalatokkal szembeni magyar tartozásokon túl a magyar követelések bejelentésére is kitérő, ekkor elfogadott rendelet. Lásd a 3080/1947. ME sz. r.-et, MK március 8., 56. sz. A rendelet mellékletét képezi a német tulajdonban volt vállalatok jegyzéke.
