Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 8. [Rácz] Pénzügyminiszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 5. sorszám alatt szereplő előterjesztését a Svédországgal szemben fennálló tartozások rendezése tárgyában a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 8 9. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát „az államkincstár részesedése a községi bor- és húsfogyasztási adóból" tárgyában. [Rajk] Belügyminiszter: itt sok probléma merült fel és tudomása szerint a kérdés nincs letárgyalva a Belügyminisztériummal. Tudja, hogy az előterjesztés sürgős, ezért javasolja, hogy elvben fogadja el a minisztertanács, s ha meg tudnak egyezni a pénzügyminiszterrel, úgy megjelentethető a rendelet, amennyiben nem tudnak megegyezésre jutni, úgy ismét kerüljön minisztertanács elé. [Nagy] Miniszterelnök: rendelet csak a városokat érinti s a községeket nem? [Rácz] Pénzügyminiszter: csak a városokra vonatkozik, a községeket nem kötelezi. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy a pénzügyminiszter és a belügyminiszter megegyezése után életbe léptethető a rendelet. 9 7 A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapon 4. sorszám alatt a magyar-csehszlovák lakosságcsere keretében áttelepítésre kijelölt személyekről készítendő statisztikai felvétel című tárgy szerepel. Lásd a [16] 165. sz. jkv. 24. napirendi pontját. 8 Lásd e kötetben a [18] 167. sz. jkv. 53. napirendi pontját. 9 A 77 624/1947. PM I. b. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a terhes nemzetközi kötelezettségek folytán az államháztartás nehéz helyzete szükségessé tette az önkormányzati bevételek egy részének állami igénybevételét. Tekintettel arra, hogy a községek helyzete általában lényegesen nehezebb volt, egyelőre csak a városok bor- és húsfogyasztási adóbevételéből kívánt bizonyos részt a kincstár javára az 1946/47. költségvetési év végéig igénybe venni. Javasolta, hogy a 4200/1946. PM sz. r. (MK október 31., 249. sz.) révén 25 %-ra leszállított borfogyasztási adót az eredeti szintre állítsák vissza, mégpedig olyan módon, hogy a különbözet teljes egészében az államkincstár javára essék. Hivatkozott továbbá az 1923: XXXIII. tc.-re, amely az alkalmazható fogyasztási adótétel szabályozására a pénzügyminiszternek adott felhatalmazást. Ennek alapján tervezte módosítani a húsfogyasztási adóból származó állami részesedést. Együttesen mintegy havi két millió forint állami bevételnövekedést tervezett elérni. (V. ö. a jelen jkv. 10., valamint a [20] 169. sz. jkv. 1. napirendi pontjával.) Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 3300/1947. ME sz. r.-et, MK március 14., 61. sz.
