Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
nem nyomtak. Az pontosan úgy néz ki, mint a többi, csak házi pecséttel rá van nyomva, hogy szolgálati útlevél. Külföldön olyan személyek előtt, akik nyelvünket nem ismerik, ez lényegében nem mutat különbséget a közönséges útlevéllel szemben, ebből némi hátrány származhat a kiküldöttek részére, ezért javasolja ezeket a szolgálati útleveleket idegen nyelvű betétíwel ellátni. Ez a külügyminiszter feladata. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: de vonatkozzék ez akkor minden szolgálati útlevélre, ne csak erre az esetre. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: magáévá teszi a belügyminiszter javaslatát. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 66 70. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: felkéri a Gazdasági Főtanács főtitkárát vegyék tárgyalás alá a New Hungary és Novaja Vengrija anyagi ügyeinek rendezését. Jelen pillanatban 144 000 forintot kérnek. Az Új Magyarországot is támogatni kell, erre havi 26 000 forintot igényelnek. Saját Rendelkezési Alapjából juttatott, amennyit tudott, de ez nem megoldás. A folyóiratokra feltétlenül szükség van. Bemutatja a többi délkelet- és közép-európai államok hasonló kiadványait. [Bognár] Tájékoztatásügyi miniszter: megvizsgálták ezt a kérdést a külügyminiszterrel együtt, egyeztették a szerkesztők kívánságait a maguk elgondolásaival és mindezek után támogatja a javaslatot. A többi délkelet-európai államok sokkal többet költenek ilyen célokra. [Rácz] Pénzügyminiszter: felteszi a kérdést, van-e szükség egy magyarnyelvű Új Magyarországra. Azt az összeget is rá lehetne tenni a külföld számára készülő példányokra. 66 Ajkv. mellett nem található eló'terjesztés. Az Interparlamentáris Unió a különbőzé' országok törvényhozó testületeinek együttműködését segítő nemzetközi fórumként Párizsban 1889-ben alakult, azzal a céllal, hogy az egyezményekkel kapcsolatban az államok között felmerülő vitás kérdéseknek választott testületek útján való rendezését elősegítse. Ezzel a béketörekvéseket szolgálta. Székhelye Brüsszel volt. Az első világháború megszakította tevékenységét, a Nemzetek Szövetségének létrejöttével pedig módosultak a feladatai: elsősorban Európa gazdasági rekonstrukciójának és a kisebbségekjogainak védelme került tevékenységének előterébe. Székhelye Genf lett. A második világháború újabb törést okozott működésében. Az 1945 után újjáalakult szervezet legfőbb fóruma - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - évente összeülő konferencia maradt. A konferenciák közötti időben az Interparlamentáris Tanács fogta össze a szervezetet, amelyben minden parlament két taggal képviseltette magát. Elén a négy évre választott végrehajtó bizottság állt, adminisztrációját az Interparlamentáris Iroda látta el. A kairói konferenciára - a pártközi megállapodás alapján - kiküldésre javasolt ismert személyeken túl Padányi-Gulyás Béla (1903-1988) földrajz-történelem szakos tanár, 1945-től 1947-ig parlamenti képviselő, a kisgazdapárt külügyi osztályának vezetője, illetve a Politikai Bizottság tagja volt. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-ban szabadult, majd Svájcba távozott. Molnár Zoltánról nincsenek további ismereteink.
