Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
a többi miniszter, hanem csakis az illetékes miniszter felel. Nagyon megkötik az ilyen rendelkezések az illető miniszter kezét. [Nagy] Miniszterelnök: megtörténhetik, hogy Tettamanti el sem vállalja a megbízatást, mert akkor utána nem léphet újból a vállalat kötelékébe. [Bán] Iparügyi miniszter: egy hét múlva visszahozza a javaslatot minisztertanács elé. Azért tartja különösnek a vele szemben felvetett észrevételt, mert ő személyi kifogásokat nem szokott támasztani más miniszterek javaslatával szemben. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 44 48. [Bán] Iparügyi miniszter: előterjeszti 81 387/1947. számú javaslatát „A bauxit kutatásáról" készült rendelettervezet tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 45 49. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: bejelenti, hogy a katonai igazgatás céljait szolgáló állami erdőgazdaságok kezelése tárgyában készített javaslatát a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 46 44 Előzményéről lásd a jelen kötet [9] 158. sz. jkv.-ének 19. napirendi pontját és jegyzetét. Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgy címéhez a következő megjegyzést fűzték: „Dr. Faltin Ernőt javasolja a miniszter, szerintünk ez összeférhetetlen, mert az illetékes osztálynak a vezetője volt az elhagyott javaknál." Lásd még a jelen kötet [17] 166. sz. jkv.-ének 30. napirendi pontját. 45 A 81 387/1947. IpM. I. sz. előterjesztés visszautalt arra, hogy a magyar kormány és a Szovjetunió kormánya között 1946. április 8-án a magyar-szovjet bauxit-alumínium társaságok alapítása tárgyában kötött egyezmény (NF MT. JKV. 1946, a [17] 100. jkv. 5. és a [28] 111. sz. jkv. [60] napirendi pont) szerint a magyar-szovjet bauxit-alumínium társaságokat a bauxitkutatás tekintetében egyenlő feltételek mellett előjog illette meg. Az általános bányatörvény szerint a fenntartott ásványok (így a bauxit) tekintetében a kutatási jog megszerzése zártkutatmányi bejelentés alapján történhetett. Ennek megfelelően módosítani kellett a bányajogi jogszabályokat. A tárca - addig is, amíg a bauxitbányászat államosításáról szóló törvény a kérdést rendezi - az egyezményben foglalt feltétel biztosítása céljából azt javasolta, hogy az ezt követően bejelentett zártkutatmányok érvényességét a bauxit tekintetében korlátozzák, és a legfőbb bányahatóság döntsön a bauxit kutatásának engedélyezéséről. Jelezte az előterjesztés, hogy az érdekelt magyar-szovjet társaságokat fel fogja kérni: tegyenek nyilatkozatot, hozzájárulnak-e a bauxitkutatás jogának harmadik személy javára történő engedélyezéséhez, vagy ezt a maguk részére tartják-e fenn. (MOL XTX-I-l-s-12. Min. tan. 1947-1411.) Lásd a 2700/1947. ME sz. r.-et, MK március 2., 50-51. sz. 46 A 111 462/1946. FM V. 1. sz. előterjesztés utalt arra, hogy a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemeket (lásd: TZ MT. JKV., [8] 75. sz.jkv. 28. és 29. napirendi pont) életrehívó 12 120/1945. ME sz. r. (MK december 23., 208. sz.) az 1935: IV. tc. 234. §-ának (3) bekezdése értelmében azt a rendelkezést tartalmazta, hogy az üzem kezelési jogköre nem terjed ki a katonai igazgatás
