Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
3. Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát 36 040 000 forint hiteltúllépés tárgyában a nemzetközi kötelezettségek 1947. február havi kiadásai fedezetére. gen nem lehet elbírálni. Megjegyzem, hogy külön akta készült erről a kérdésről, de nehogy nagy viták keletkezzenek, a pénzügyminiszter nyilatkozzék, hajlandó-e átvenni a Hivatal ellenőrzését? Annál is inkább fontos ez, mert nincs elnöke ennek a hivatalnak." Szentpétery György, a Jóvátételi Hivatal elnökhelyettese, aki Erőss János elnök közellátásügyi miniszterré való kinevezése óta a hivatalt ténylegesen vezette, először a GF-nél (MOL-XIX-Al-j-1947-XXVH/a.-3657), majd a miniszterelnöknél is tiltakozott a hivatal helyzetének megváltoztatása ellen. A miniszterelnökhöz intézett feljegyzésében hangsúlyozta, hogy a „Jóvátételi Hivatalnak a jelenlegi szervezetében kell megmaradni, a legfelsőbb felügyeletet pedig ugyanúgy, mint eddig a miniszterelnök részére kell biztosítani. Amennyiben a miniszterelnök elfoglaltsága ezt nem tenné lehetővé, úgy a hivatalt az egyik miniszterelnök-helyettesnek kellene közvetlenül alárendelni." Valamely szaktárca felügyelete alá helyezése esetén a hivatal tevékenységének meghatározott (pénzügyi, vagy iparügyi) irányba való eltolódásának veszélyére hívta fel a figyelmet, holott a feladata egy külpolitikailag fontos nemzeti kötelezettségnek a teljesítése. A miniszterelnök azonban átlátva azt, hogy „az egyes hitelkérelmek elbírálásánál sem a jogosság, sem az összegszerűség kérdésében nem tudok intézkedni - írta a pénzügyminiszternek -, illetve ellenőrzést gyakorolni, mert megfelelő apparátussal nem rendelkezem, másrészt részletes adatok ismerete nélkül az egyes kérdések szakszerű vizsgálatát el nem láthatom", kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja meg a Jóvátételi Hivatalt illető felügyelet átvételének lehetőségét. „Tekintettel a jóvátételi kérdések egyetemes kormányzati érdekeket érintő súlyos jelentőségére - írta pénzügyminiszterhez intézett újabb levelében - súlyt kell helyezzek arra, hogy a kérdéssel kapcsolatos lényeges, érdemi mozzanatokról a jövőben is beható tájékoztatást kapjak. Ezért már most jelzem azt a kérésemet, hogy a jóvátételi szállítási programról, a teljesítésről, továbbá minden a programon kívül felmerülő, vagy ennek kereteitől eltérő kérdésről - a sürgős konkrétumoktól eltekintve - legalább havonta tájékoztatást kapjak. Ezen kívül meg kell említenem, hogy az ügy természeténél fogva szükségesnek látszik, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a magyar kormány közti írásbeli érintkezés az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is rajtam keresztül történjék." (MOL XLX-A-l-j 1947-XXVII/a-2616) A Jóvátételi Hivatal azonban mindezek ellenére továbbra is a Miniszterelnökség intézménye maradt, oly módon, hogy közvetlen irányítását a GF látta el, ami egyúttal az MKP befolyásának érvényesülését biztosította. A miniszterelnök talán ezért is látta volna szívesebben a pénzügyminiszter alárendeltségében. Felmerült annak a terve is, hogy a Miniszterelnökség átadja az Áttelepítési Kormánybiztosságot a Külügyminisztériumnak, de az érdekelt miniszterek és a kormánybiztosság vezető tisztviselőinek ellenvéleményét figyelembe véve ezt az elgondolást sem hajtották végre, illetve az áttelepítési ügyek az új kormánybiztos kinevezésével a földművelésügyi miniszter felügyelete alá kerültek. (MOL XIX-A-l-j-1947-XXVII/b-2607 (3997, 4405) A Hazahozatali Kormánybiztosságnak a Belügyminisztériumba való beolvasztásáról lásd e kötetben a [22] 171. sz.jkv. 87. napirendi pontját. Vas Zoltán 1946 folyamán ismételten kezdeményezte a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletének a saját hatáskörébe vonását. A Miniszterelnök azonban e törekvéssel szemben hangsúlyozta, hogy a KSH nem pusztán gazdasági jelentőségű intézmény, igen fontos demográfiai és szociális vonatkozású adatgyűjtéseket is végez, s általános működése folytán a kormányfő hatáskörébe kell, hogy tartozzék. (Előzményéről lásd NF MT. JKV. 1946, [41] 124. sz.jkv. 11. napirendi pontját és jegyzetét, továbbá MOL XLX-A-l-j-1946-XXXIII-8131, valamint 11 632.)
