Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

84. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Krassó Dezső rehabilitálása tárgyában. A múltkori minisztertanács levette a napirendről annak megállapítása végett, hogy szabadpályán való működésével nincs-e több jövedelme, mintha közalkalmazotti kinevezést nyerne. Krassó most becsatolt egy elöljárósági bizonyítványt, amely igazolja, hogy jövedelme nem haladja meg a 450 forintot. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: nem javasolja ezt a bizonyítványt elfogadni. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: az ügyvédi kamara mutassa ki, hogy milyen összeg után fizet adót és ezt kettővel meg lehet szorozni, és úgy kijön a jövedelemtöbblet. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

87 85. [Bartha]Honvédelmi miniszter: bejelenti, hogy dr. Adorján László rehabilitálása tárgytalanná vált elhalálozása folytán. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

88 86. [Bartha] Honvédelmi miniszter: előterjeszti javaslatát Pfeiffer János rehabilitálása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

89 s a szervezettel szemben követett politika megváltoztatására nem volt ok, az új alkotmányszöveg becikkelyezését természetesnek találta. Jelezte, hogy a módosított alkotmány a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek nemcsak nemzetközi jogi helyzetét szabályozta újonnan, hanem tökéletesíteni kívánta az intézmény munkamódszereit és eljárási elveit is. Az eló'terjesztés mellékletét képezi a törvényjavaslat francia, angol és magyar nyelvű szövege, annak mellékletei és a magyar külügyminiszter indoklása. A Szakszervezeti Tanács, a szakmai szakszervezetek összefogó testületeként 1891-ben alakult. Biztosította az egyes szakszervezetek együttműködését, kapcsolatokat tartott a külföldi szervezetekkel és a nemzetközi munkásszervezetekkel, illetve a munkáltatói érdekképviseletekkel és az állami szervekkel. 1948-tól Szakszervezetek Országos Tanácsa néven működött. 87 Eló'terjesztés nem található ajegyzőkönyv mellett. Előzményéről lásd e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 36. napirendi pontját. A minisztertanács az 1947. február 26-ai ülésén ([16] 165. sz. jkv. 67. napirendi pont) döntött a kinevezésről. 88 A 26 102/1946. HM eln. sz. eló'terjesztés szerint dr. Adorján László 1907-től állt közszolgálatban, 1909-ben fogalmazógyakornokká, majd miniszteri tikárrá nevezték ki. 1921-ben nyugdíjazták, aminek fő oka az volt, hogy a Károlyi-kormány, majd a Tanácsköztársaság idején is a honvédelmi miniszter, illetve a hadügyi népbiztos személyi titkára volt. A miniszter javasolta nevezett miniszteri tanácsoskénti rehabilitálását és részére az V. fizetési osztály 2. fokozata szerinti nyugellátás folyósítását. 89 A 30 605/1946. HM Eln. szügy. sz. eló'terjesztés szerint Pfeiffer János volt rendőr főtörzs-