Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

65. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: eló'terjeszti javaslatát Nóbik Ferencnek a képesítő tanfolyam alól való felmentése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 71 66. Belügyminiszter [képviseletében Kiss Roland államtitkár]: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt felvett előterjesztését a napirendről leveszi, előbb a Gazdasági Főtanács elé kívánja vinni. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 72 67. Belügyminiszter [képviseletében Kiss Roland államtitkár]: eló'terjeszti ja­vaslatát Győr-Moson vármegye törvényhatóságánál az alispáni állásnak választás útján való betöltése tárgyában. folytatásának kezdését. Az 5 millió forint előirányzat nélküli költségellátmány ügyében tett előterjesztésről lásd e kötetben a [16] 165. sz. jkv. 60. napirendi pontját. A Sió-csatorna ünnepélyes megnyitására 1947. szeptemberében került sor (DL MT. JKV., [22] 202. sz. jkv. 46. napirendi pont). 71 A 1089/1947. KM eln. sz. előterjesztés azért javasolta Nobik Ferenc közellátási felügyelő mentesítését a képesítő tanfolyam elvégzése alól, mert nevezett az Egri Katolikus Főiskola Jog- és Államtudományi Karán időközben végbizonyítványt szerzett, ezen kívül biztosítási átképző szaktanfolyamot is végzett. 72 A Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt a főispánok és önkormányzati alkalmazottak illetményeinek szabályozása, továbbá egyes vármegyei, városi és községi tisztviselői állások elnevezésének megváltoztatása című tárgy szerepel. A SZDP iratai között megtalálható a 84 050/1947. BM II/l. sz. előterjesztés. Ez ráirányította a figyelmet arra, hogy a közszolgálati illetmények és nyugellátások rendezéséről szóló 2500/1945. ME sz. r. (MK június 17., 54. sz.) a főispánok, továbbá az önkormányzati alkalmazottak esetében vál­toztatások váltak szükségessé. Elsősorban az önkormányzatok adminisztrációjában vezető állásúnak számító vármegyei főjegyző, járási főjegyző, törvényhatósági jogú városi polgármes­ter-helyettes, tanácsnokok, főjegyzők, megyei városi főjegyzők és tanácstagok helyzetét emlí­tette fel, akik alacsony besorolásban, a X. fizetési osztály 3. fokozatában kezdték meg szolgá­latukat. Az önkormányzatok törvényes hatásköre szempontjából sérelmesnek találta azt, hogy az általuk vezető állásra alkalmasnak minősített és megválasztott közalkalmazottak nem ré­szesülhettek megfelelő javadalmazásban. Számukra olyan anyagi helyzetet kívánt biztosítani, ami megfelelt vezető jellegű állásuknak. A nagyobb kezdő fizetés megállapításán kívül a kivá­ló szorgalmú és szakképzettségű tisztviselők esetében, az önkormányzati alkalmazás speciális jellegére figyelemmel javasolta bevezetni a soron kívüli előléptetés lehetőségét. Kérte továbbá ezen állások rangjának megfelelően elnevezésük megváltoztatását, így például szolgabíró helyett a járási jegyzői, vármegyei közigazgatási gyakornok helyett a vármegyei segédfogalmazói meg­jelölés bevezetését. Ugyanakkor különböző szintű képzés, szakvizsga letételéhez kívánta kötni a kinevezéseket. (PIL 283. f. 31. cs. 69. ő. e., 88-100.) A kérdést később több alkalommal is napirendre tűzték, de ismételten elhalasztották a tár­gyalását. Döntés csak a Dinnyés-kormány idején született. Lásd: DL MT. JKV., a [7] 187. sz. jkv. [77] napirendi pontját, és jegyzetét, illetve a 8450/1947. Korm. sz. r.-et, MKRT július 10., 153-154. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom