Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát órabéres rádióműszerészek alkalmazása tárgyában a Magyar Postánál. Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár]: az előterjesztés kiegészítendő azzal, hogy a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. ne csak a tényleges munkabéreket, hanem az esetleges felmerülő egyéb illetményeket, mint pl. felmondási javadalmazásokat is köteles fizetni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: a műszerészek hat hónapra, tehát meghatározott időre vannak alkalmazva. Ezen túlmenő igényük nem lehet. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 24 28. Építésügyi és közmunkaügyi miniszter [képviseletében Bencsik Gyula államtitkár]: előterjeszti javaslatát az Országos Epületjavítási Alapból folyósítandó kölcsönökről szóló 23 690/1946. ME sz. rendelet kiegészítése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 25 29. Építés- és közmunkaügyi miniszter [képviseletében Bencsik Gyula államtitkár]: előterjeszti javaslatát a kötelező tetőhelyreállításról szóló rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. Belügyminiszter megészrevételezte [sic!] a rendeletet. [Rajk] Belügyminiszter: az észrevételei olyan lényegtelenek, hogy elvileg el lehet fogadni a rendeletet, s utólag még letárgyalják a kifogásolt szöveget. 24 A 259 855/1946. KözlM IV. fő. o. I. ü. o. sz. eló'terjesztés szerint a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt.-vel kötött megállapodás értelmében a Rt. repülőtereinek rádiószolgálatát a Magyar Posta által rendelkezésre bocsátott személyzet látta el. Tekintettel arra, hogy szakképzett rádióműszerészeket illetően a Magyar Postánál hiány mutatkozott, az említett célra 11 órabéres műszerész alkalmazása vált szükségessé. Megemlítette az előterjesztés, hogy a műszerészek járandóságait a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. a Magyar Postának megtéríti, így az alkalmazások folytán a kincstárra teher nem hárul. 25 Az Országos Épületjavítási Alapról lásd e kötetben a [6] 155. sz. jkv. [69] sz. napirendi pontját. Az Alapból folyósított kölcsönök feltételeiről a 23 690/1946. ME sz. r. (MK december 3., 276. sz.) intézkedett. Lásd a NF MT. JKV. 1946, a [65] 148. sz. jkv. 42. napirendi pontját. A 3072/1947. EKM sz. előterjesztés ezt a rendeletet egyrészt annyiban kívánta kiegészíteni, hogy az Alapból a háborús események következtében megrongálódott tetőterek helyreállítására folyósított kölcsönök biztosítását szolgáló jelzálogjog meg kell, hogy előzze az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy az annak megfelelő tartalmú más korlátozást. Másrészt javasolta kimondani, hogy az a tulajdonostárs, aki az ingatlannak legalább 1/10 részben tulajdonosa, egymagában is jogosult a kölcsön felvételére, s ennek következtében a jelzálogjog bejegyzését elrendelő végzés akkor is jogerőre emelkedik, ha ezt nem lehet valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni. Az eló'terjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd: 2040/1947. ME sz. r., MK február 16., 39. sz.
