Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
sok helyen és a gyakorlat is ezt látszik alátámasztani. Kétféle felelősség van, a kriminális és a politikai felelősség. Szeretné a Baloldali Blokk pártjai felé a parasztképviselőkkel folytatott beszélgetésének azt a kialakult véleményét is idehozni, hogy ezek a képviselők, akikkel maga is 26 esztendeje együtt dolgozik, rendkívüli nagy mértékben elkeseredettek és izgatottak azért, - és itt jön a politikai felelősség kérdése, jobban mondva a disztingválás a politikai és kriminális felelősség között -, hogy az egész elutált összeesküvés kérdése szőröstül-bőröstül a Kisgazdapárt nyakába van varrva és a politikai felelősség olyan élesen vetődött fel Révai és Károlyi Mihály beszédeiben, 19 amely politikai felelősség ideutalása vetette fel a parlamenti bizottság gondolatát, amelyet kimondottan ilyen esetekben alkalmaztak nemcsak az alkotmányjog, hanem a házszabályok értelmében is. Ahhoz, hogy meg tudjuk értetni a parasztképviselőkkel is, hogy nem okvetlenül szükséges a parlamenti bizottság kiküldésének az elejtése, kívánatos volna az is, hogy nem a minisztertanács, hanem a pártok foglaljanak állást, hogy korporatíve az összeesküvésért a Kisgazdapárt nem tehető felelőssé. Ennek megfelelően kell a sajtóban kezelni a kérdést. A Kisgazdapárt általában, de különösen a paraszti rétege ennek az országnak, soha sem azonosította magát egy elsősorban ellene irányuló összeesküvéssel. Őket, mint kisgazdapártiakat együtt verték a kommunistákkal és most röstelkedniök kell, mert nem kizárólag azokat ítélik el, akik részt vettek az összeesküvésben, hanem testületileg az egész Kisgazdapártot. Ebben a kérdésben is elvi megállapodásra kell jutni. Semmi vonalon és soha sem vállaltak közösséget és azonosságot az összeesküvőkkel. Tökéletesen egyforma elbírálást kérnek Kovács Béla esetében is. Csak ne kapják a nyakukba, mint párt, ezt az egész összeesküvést. Nekik ezzel éppúgy nincs rokonszenvük, mint a Baloldali Blokknak. Ugyanezek felé a kevéssé tájékozott parasztemberek felé kell állást foglalnia a pártok vezetőinek is két rendkívül fontos kérdésben. A külföldi emigráció nagyon radikális likvidálására, a külképviseletünk e vonalán nem elég aktív mozgásának meggyorsításába [sic!], és ha nem megy másként, akkor a magyarság egységéből való kiközösítésével is, mert azt is látják ezek az egyszerűbb emberek, hogy rendszerint kívülről is mozgatják ezeket a belső demokrácia19 Révai József - ugyancsak az 1946/47. évi költségvetés vitája során - az 1945. utáni kormánykoalíció válságaiért egyértelműen a Kisgazdapártot tette felelőssé. Megpróbálta bizonyítani, hogy az 1945-ös nemzetgyűlési választási eredményeknek megfelelő közigazgatási (rendőrségi) arányosítás, a mezőgazdasági érdekképviselet létrehozásának, valamint a községi választásoknak követelése azt a célt szolgálta, hogy lehetőleg legális körülményeket teremtsenek a restauráció végrehajtásához, „vagy ha nem megy a restauráció legális, törvényes végrehajtása, kihúzzák az időt egy olyan időpontig, amikor lehetségessé válik nem legálisan, hanem fegyveres erővel végrehajtani a demokrácia, a köztársaság megbuktatását" - mondotta, több kisgazdapárti vezetőt is vádolva ezért a politikáért. Külön kiemelte Kovács Bélának, a párt főtitkárának a felelősségét. Révai beszéde során közbeszólások formájában - főleg a Magyar Szabadság Párt részéről - többen követelték az állítások parlamenti bizottság útján való kivizsgálását. (NN, 1945-1947. V. köt. 91. ülés 95-114.) Károlyi Mihály beszédére lásd e jkv. 8. jegyzetét.
