Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
litikai közvélemény látta is. Az előbbiről kell inkább beszélni, és itt szeretne egy alapgondolatot felvetni. A Kisgazdapárt mélyen meg van győződve arról, hogy ha leépíti magáról azokat a politikai látszatokat, amelyek rárakódtak a felszabadulás után hirtelen megnövekedett pártra és visszatér a maga békési paraszti radikalizmusához, akkor politikailag alkalmassá válik arra, hogy a baloldal pártjaival az együttműködést a koalícióban tovább folytassa. Természetesen azzal is tisztában van a Kisgazdapárt, hogy annak a kinyilvánítása, hogy a párt visszatér a békési paraszti radikalizmushoz, nem szabad csupán kinyilatkoztatásnak maradni, hanem ehhez fűződik még egy egész sor jelentős politikai elhatározás. így az, hogy a Kisgazdapárt minden körülmények között a maga széles tömegeinek, a parasztságnak a szolgálatát látja első feladatának, és amilyen mértékben törekszenek a munkáspártok arra, hogy az ipari munkásság gazdasági, társadalmi és politikai pozícióját megerősítsék a demokráciában, olyan mértékben kell a Kisgazdapártnak a magyar parasztság felemeléséért politikai és társadalmi síkon küzdeni. Másrészt természetes az, hogy abból a radikális elhatározásból, ami az együttműködés elősegítésére születik meg, folyik az is, hogy a paraszti vonalon álló Kisgazdapártnak minden körülmények között a maga törekvéseit a magyar munkássággal és annak pártjaival kell együtt szolgálnia és amilyen mértékben kéri a munkáspártoktól és el is várja, hogy a parasztság érdekében vállalt célkitűzéseiben segítsék, olyan mértékben vállalja a Kisgazdapárt azt, hogy a munkáspártoknak a munkásság felemelése érdekében kitűzött céljait elősegíti és szolgálja. Éppen ezért a két pártcsoportnak kölcsönösen segíteni kell egymást, egymás nagy tömegei céljainak szolgálatára. Meg kell állapítani a Kisgazdapártnak külön is azt, hogy a népi politikai törekvések útjában mindég állnak bizonyos tényezők. Ebben a pillanatban a demokráciában Magyarországon két ilyen megfogható tényező létezik, az egyik a kapitalizmus, a másik pedig a politikai reakció. Ebben a két vonatkozásban a Kisgazdapárt kész a leghatározottabb állásfoglalásra. A Kisgazdapártot az a körülmény is kötelezi, pl. a kapitalizmus elleni fenntartásnélküli küzdelemre, hogy csak vissza kell térnie eredeti törekvéseihez, amikor ezt célul tűzte ki maga elé és ezért hosszú esztendőkön keresztül elszántan harcolt. A reakció az egész demokráciának közös veszedelme, benne a Kisgazdapártnak is. A harmadik gondolat, amely szintén alapja lehetne az együttműködés erősítésének az, hogy a pártok között szorosabbra kellene vonni a szövetséget. Felveti azt a gondolatot, nem lenne-e kívánatos olyan politikai szövetséget létrehozni, baloldali pártok közötti szövetséget, amelyben a Kisgazdapárt is bent lehetne. 13 Részint a Kisgazdapártból kizárt, vagy kitessékelt emberek politikailag is alkotnak akkora csoportot, hogy részint a reakció támaszkodhat rájuk, részint pedig, hogy együtt megtalálja a politikai ellenfelét bennük egy ilyen szorosabb koalíciós szövetség. Talán 13 Nagy Ferenc ezzel tulajdonképpen felajánlotta a Kisgazdapárt belépését a Baloldali Blokkba, ami a párt balszárnya részéről már a blokk megalakulásakor felmerült. (VIDA, 1976, 160.) Figyelemre méltó viszont, hogy Rákosi erre az új ajánlkozásra csak közvetve válaszolt.
