Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
nem mert velük szembeszállni. Ez a skandalum elkerülhető lett volna. Kérik, hogy a Kisgazdapárt vezetősége vegye kezébe a pártot, ugyanúgy, ahogy Futóék és Pfeifferék kézbe vették tegnap, most vegyék a hivatott vezetők, magyarázzák meg nekik, hogy mind a két követelésük helytelen, ártalmas, keresztül nem vihető, és igyekezzenek őket józan belátásra bírni. Erre vonatkozólag csak annyit mond, hogy ez egy platonikus követelés. Amennyiben a Baloldali Blokk nem vesz részt a parlamenti bizottságban, akkor a Kisgazdapárt és a Szabadság Párt marad, ezeknek a kezében nem lehet ilyen nagyjelentőségű dolgot letenni.[sic!] Sajnos a Kisgazdapárt beletenyerelt ebbe a kényes dologba. 5 Ok hajlandók segíteni, de csak két feltétel alatt. Az egyik az, hogy a Magyar Köztársaság védelme semmiféle csorbát ne szenvedjen. A másik az, hogy a parlamenti bizottságról szó sem lehet. Idő van, és a parasztokkal lehet beszélni. Az érveket el fogják fogadni. Ilyen eljárásba ma is bele lehet menni. Kérik a Kisgazdapártot, hogy ha ők megértik a Kisgazdapártnak a bánatát és a nehézségeit, úgy ők is értsék meg az ő tömegeiknek a türelmetlenségét és felháborodását, akik nagyon jól megértik, hogy mi van e mögött az összeesküvés mögött. A munkásság már alig tartható vissza, hogy ne direkt akciókon keresztül szerezzen érvényt a demokrácia védelmének. Faluról is állandóan jönnek a sürgetések. Nekik is nagyon nehéz a helyzetük, különösen, ha ilyen excesszusok történnek. Erről a Kisgazdapárt is csak elítélőleg gondolkozhat. Az eset után Nagy Ferenc miniszterelnök megértette a helyzetet. Részben neki köszönhető, hogy a nyilatkozat közzététele megszűnt. 6 Ezt a dolgot, amely sajnos pontosan a békeszerződés aláírásának napjaiban történt, 7 igyekezzünk az ország és a demokrácia érideig a Kis Újság vidéki kiadásának szerkesztője volt. 1947. március 12-én kilépett a Kisgazdapártból, majd csatlakozott a Magyar Függetlenségi Párthoz, 1948-ban kérte visszavételét a Kisgazdapártba, de erre nem került sor. Visszavonult a politikai élettől. 1952-ben koholt vádak alapján letartóztatták. 1956-ban szabadult. Tildy Zoltán megbízásából a Kis Újság felelős szerkesztője lett. Ezt követően munkásként, kereskedőként dolgozott. 1988 novemberétől az újjászerveződő Kisgazdapárt főtitkára, 1990 januárjától a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt tiszteletbeli elnöke volt. 5 A Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága (lásd: NF MT. JKV. 1946., [9] 92. sz.jkv. [1] napirendi pontja, 2. fejezetét, illetve a [30] 113. sz.jkv. [1] napirendi pontjának 1. jegyzetét.) ugyanezen a napon (február 8-án) tartott ülésén helytelenítette a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Állásfoglalása szerint a „Nemzetgyűlésnek meg van a maga törvényes és alkotmányos szerve, a Mentelmi Bizottság, amelynek joga és módja van minden egyes eléje kerülő ügyben alapos, és teljes vizsgálatra. A Baloldali Blokk pártjai követelik, hogy személyekre, származásra és állásra való tekintet nélkül, az összeesküvés minden résztvevője kerüljön bíróság elé, és a bűnösöket a törvény teljes szigora sújtsa." (Népszava, 1947. február 9.) Rákosi megjegyzése arra vonatkozott, hogy a vizsgálóbizottságnak a munkáspártok részvétele nélkül, csak a Kisgazdapárt és a Szabadságpárt közreműködésével történő létrehozása a Függetlenségi Front, a koalíciós kormányzás fenntartásának végét jelenthette volna, amit a Kisgazdapárt az ország szovjet megszállásának állapotában, a békeszerződés előestélyén, mindenképpen el akart kerülni. Ez a körülmény volt az oka a Kisgazdapárt által addig is a baloldal felé mutatott engedékenységének. 6 A Kovács István által ismertetett, a magyar néphez intézett kiáltvány nyilvánosságra hozatalának leállítására vonatkozott Rákosi megjegyzése. 7 Lásd e kötetben a [11] 160. sz. jkv. [23] napirendi pontját és jegyzetét.