Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
ségei havi maximális összegben határoztassanak meg, oly módon, hogy a magyar államháztartás egyensúlyát ne veszélyeztessék." II. Az árkérdéssel kapcsolatban a magyar fél rámutat arra, hogy a magyarországi ipari árszínvonal kialakítására döntő hatással volt Magyarország jóvátételi kötelezettsége. Azok az árak, amelyek ajóvátételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szállított iparcikkek után számíttatnak, sok esetben még a fegyverszüneti egyezményben előírt 1938. évi, 15 %-kal növelt világpiaci áraknak is mélyen alatta maradnak és még inkább alatta maradnak azoknak a termelési költségeknek, amelyek ezeknek az áruknak mostani előállításánál jelentkeznek. A magyar költségvetés jóvátételi célokra 50 %-kal többet irányzott elő, mint amennyit a teljesítendő jóvátételi kötelezettségek dollárértéke forintra átszámítva kitenne, de még ezzel az előirányzattal szemben is az elmúlt félév alatt nagyarányú többletkiadás jelentkezett és amellett a szállító vállalatokkal szemben a kincstár el is adósodott. A kincstár körülbelül háromszorosát fizeti annak az értéknek, mint amenynyivel a szállított cikkek a jóvátétel teljesítésébe betudatnak, de ennek ellenére a termelő vállalatok még mindig veszteségesen termelnek. Fölösleges rámutatni arra, hogy egy ország összes árai egy összefüggő egészet alkotnak, az egyik a másikból következik, így tehát az egész termelésre nézve rendkívül nyomott árak alakultak ki, amelyek valóban nem teszik lehetővé a nyereséges termelést, ellenkezőleg a vállalatokat arra kényszerítik, hogy meglévő tartalékaikat is részben föléljék. Ezen a helyzeten azonban - egyben a vegyes szovjet-magyar társaságok és magyarországi szovjet vállaltok helyzetén is - csak akkor lehetne gyökeresen segíteni, ha a jóvátételben érvényesülő árak legalább a legkirívóbb esetekben korrigáltatnának. Ezekre tekintettel a magyar fél a következő jegyzőkönyvi szöveg felvételét hozza javaslatba: „A magyar fél kijelenti, hogy a szovjet-magyar vegyes társaságok és a magyarországi szovjet vállalatok által termelt cikkek kalkulációit egy hónapon belül felülvizsgáltatja és azokat szükség esetén olyan értelemben fogja módosítani, hogy ezek a vállalatok ne kerüljenek az árszínvonal szempontjából hátrányosabb helyzetbe, mint Magyarországon a legkedvezőbb helyzetben lévő vállalatok. A magyar fél azonban rámutat arra, hogy e felülvizsgálat eredményei sem fognak minden esetben nyereséges termelést lehetővé tenni, mivel a magyar árszínvonal egészséges kialakulására ajóvátételi szállításoknál érvényesülő árak nyomasztóan hatnak. Erre tekintettel a felek megkeresik a Szovjetunió kormányát, hogy rendelje el a magyar jóvátételi szállításoknál érvényesülő árak felülvizsgálatát, és azokban az esetekben, ahol ezek az árak kirívóan alatta maradnak nemcsak a jelenlegi termelési költségeknek, hanem az 1938. évi 15 %-kal növelt ipari áraknak is, a
